Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.
Irományszámok - 1865-239. Jelentése az osztályokból alakult központi bizottságnak a zákány-zágrábi, hatvan-miskolczi és magyar éjszak-keleti vasutvonalak iránti előterjesztésekről
302 CCXXXIX. SZÁM. A 8-dik §. második sorában a magy. kir. kimarad. A 9-ik §. első sorában minden helyett: „az"jegyzendő be. AlO-ik §.első pontjának 1-sősorában szerződés helyett: „szerződésnek",p éldánya helyett: „példányai" igtatandó ; az előforduló magy. kir. szó pedig kitörlendő. Ugyanezen pont utolsó sorának utolsó szava :elkészittethetik „készítethetik el" változtatással javítandó meg. Ugyanezen §, 2-ik pontja ^helyett szabatosabb értelem végett a következő szerkezet hozatik javaslatba: „Különböző magyarázat esetében a szerződésnek és mellékleteinek értelmére nézve az eredeti magyar szöveg lesz döntő." A 11-ik §. első pontjában e kifejezés: aláiratilag elismert, a következővel helyettesítendő: „aláírásával megerősítendő." A 2-ik pontban magy. kir. helyett: „magyar állam", s az előforduló f elt é telf üz et helyett: „feltételkönyv"teendő. AD) alatti pontban pályatöltések helyett: „pályatöltéseknek" igtatandó. Az építési szerződés az elsorolt módosítások szerint szövegezve az I. szám alatti mellékletben terjesztetik elő. A szerződési tervezet megvitatása és megállapítása után a közp. bizotság másod sorban a Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalakról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. Ezeu vonalak elsejét vagyis a zákány-zágrábit illetőleg a közp. bizottság kijelenti, hogy nagyon megnyugtatónak találta volna, ha a több oldalról nyilvánított jogos óhajtások az által nyerhetének kielégítést, hogy a buda-fiumei vonalnak a déli vonalból kiágazó pontjául nem a jelentéktelen, s fekvésére nézve sem kedvező Zákány helység, hanem e helyett az ugy forgalmára, mint népességére s kereskedelmi fontosságára nézve sokkal tekintélyesebb, s ezen kiágazási pontul kiválólag alkalmas Nagy-Kanizsa város választatott volna. Tekintettel azonban a pénzügyminiszter és a közlekedésügyi államtitkár urak előterjesztéseire, s az ezekben felhozott fontos okok sorában azon körülményre, hogy a tervezett vonal a nagykanizsai kiágazással mintegy két mértfölddel meghosszabbodván, ez által az építési költségek is nevezetesen emelkednének; ezt pedig országos pénzügyeink jelen állapota, főleg ott, hol a közlekedés fentartására már egy, államilag segélyezett, amazzal párhuzamos vaspálya használatban van, nem engedi meg : a központi bizottság a javaslott zákányi kiágazást elfogadja; kellő figyelemmel azonban a jövőre, s különösen a buda-fiumei vonalnak minél hosszabb térre kiterjesztendő függetlenitésére, kéri a házat, határozná el: 1. hogy mihelyt a buda-fiumei vonalnak forgalma annyira élénkül, hogy általa a kiágazási pontnak Zákányból Nagy-Kanizsára általtétele indokolva lesz, a kormány ezen áltaitételt, illetőleg a zákány-zágrábi vonalnak a surdi völgyön Nagy-Kanizsáig leendő kiépítését azonnal eszközölje ; 2. hogy a buda-fiumei vonalba eső, a közforgalomnak már átadott s a déli társaság tulajdonát képező zágráb-károlyvárosi pályaszakasz mielébbi kisajásitása iránt a most nevezett társasággal folytatandó egyezkedések alapján, kisajátítási törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. Ezen indítvány határozati javaslat alakjában a Il-ik sz. alatti melléklettel van előterjesztve. A törvényjavaslatnak második része vagyis aHatvantólMiskolczigterjedő vasútvonalnak tárgyalásába bocsátkozván, a közp. bizottság ezt, mint olyat, mely régi óhajtásnak és rég érzett szükségnek ígérkezik megfelelni, átalánoságban elfogadja. Tekintettel azonban a Gyöngyös és Eger városok által előterjesztett kívánalmakra, egyértelmüleg a vasúti és pénzügyi bizottságokkal, a ház által határozatilag kimondatni kéri, hogy:
