Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-210. Törvényjavaslat a bélyeg és illetékek, valamint a dijak tárgyában

122 COX. SZÁM. • 5. §. A falusi kisebb földbirtokosok osztályához tartozó, tehát mezei gazdaságon kivül ipar-, vagy kereskedelmi más üzlettel nem foglalkozott örökhagyók hagyatékaira nézve, melyek bíróságilag nem tárgyalandók, és a melyeknek ingatlanai összesen 50 holdat nem haladnak meg, az illető örökösök a részletes hagyaték kimutatása kötelessége alól fölmentetnek, és csak arra köteleztetnek, hogy az örökölt ingatlanok mennyiségét, valamint az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyukat is, a kiszabott határidő alatt, és az adókönyvecske, mint szintén a birtokiv előmutatása mellett, jelentsék be az illeték megszabásával megbízott hivatalnak. Az ilyen hagyatéki ingatlanok értéke minden további becslés mellőzésével a telek- és házadó alapján a 7. és 8. §§-ban rendelt módon meghatározandó, és az e szerint meghatározott ingatlanok értékéhez a hagyatéki ingóságok fejében ennek 10%-nyi összege hozzá számíttatván, ekképen az összes hagyaték értéke megállapítandó, s ez után az örökösödési, nem különben az ingatlan vagyon átruházásától járó illeték megszabandó. • . 6. §. Azon örökösöknek, kik az 5. §-ban foglalt rövidebb eljárást nem kívánnák igénybe venni, a más hagyatékokra megszabott rendes hagyatéki kimutatás előterjesztése szabadon hagyatik. 7 §• Azon eddigi szabály, melynél fogva a telek és házbér-adónak, vagy az ezen két adónem valamelyikének alávetett ingatlanok értéke rendszerint nem vétethetik a telek- és házbéradó százszoros összegénél kisebb összegben, akképen módosittatik, hogy a telekadó alá tartozó ingatlanoknál az állami és országos adó 77-szeres, és a házbér alá tartozó épületeknél az állami és országos házbéradó 71-szeres összege tekintendő legkisebb értéknek. 8. §. A házosztályadó alá tartozó épületeknél az adó mérve csupán az 5. §-ban emiitett esetekben szolgál az épületek értékének meghatározása alapjául, és ez az ilyen esetekben az összes házosztályadó 70-szeres összegének felel meg. 9. §. Ha olyan cselekvőleges követelések is foglaltatnak a hagyatékban, melyek az örökösök részéről kétségeseknek vagy behajthatlanoknak nyilváníttatnak: ez esetben kötelesek azok az ide vonatkozó körülményeket, és pedig, ha a hagyaték bíróilag tárgyaltatik, a tárgyalás befejezése előtt, különben pedig a hagyaték kimutatásának benyújtása alkalmával igazolni. 10. §. Az ekképen igazolt kétséges követelésekre nézve megengedtetik, hogy az örökösök magok javasolhassák a kérdéses követelések azon összegét, melyet hozzávetőleg behajthatni remélnek, s ha ezen összeg elfogadhatónak találtatik, ettől szabassák meg az illeték, a követelések többi része pedig számításon kivül maradhasson. De ha e tekintetben az örökösökkel méltányos megállapopodásra jutni nem lehetne, a] kétséges követelések után járó illeték megszabása egy évig függőben marad, mely idő alatt tartoznak azok a követelések behajthatlan vagy bizonytalan voltát hitelt érdemlőleg igazolni, vagy a határidő meghosszabbítását kieszközölni. -