Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

60 CLXXIV. ÜLÉS. „3. hogy Törökország az ilyen esetek további lehetősége, és az ezen ország hajóin utazó idegenek minden háborgatása ellen biztosítékot adjon ? „Pesten november hó 13-kán 1867." „Interpellatio ,,a magyar miniszterelnökhöz ahorvát ügyben. „A legégetőbb el nem döntött kérdések egyike a Horvátország és Szlavóniával való kiegyezkedés. „Ezen a szerb-horvát nemzet szabad és törvényesen kijelentett akaratára alapított kiegyezkedéstöl függ a sz. korona országainak a monarchia többi országai közti és Európa irányában fontossága, ettől függ Magyarország sorsa az európai •eseményékben, melyek kétségtelenül közelednek, ettől függ a békés fejlődésben is a belső alkotmányos állapot consolidálása, és az alkotmányos intézmények állandósága, végre ettől függ a Magyarországban levő többi nemzetek kibékítése is, mert nincs kétség, hogy a Horvátország és Szlavóniával való egyezkedésnek jó eredménye befolyással bírna egyszersmind a nemzetiségi kérdés jó sikerű eldöntésére Magyarországban, és hogy az egyezkedés jó sikerének záloga egyszersmind záloga volna a nemzetiségi kérdés jósikerü eldöntésének. „Noha ez országgyűlésnek is joga és kötelessége a czélszerü alkotmányos eszközöket felhasználni, melyek Horvátország és Szlavóniával szerencsés kiegyezkedéshez vezetnek, mégis a magyar minisztérium van első sorban hivatva, hogy a kiegyezkedéshez vezető utat egyengesse és a kiegyezkedés akadályait elhárítsa, mert ez ügyben a természetes, törvényes és tényleges közvetítő a közös korona, a korona pedig jogait és kötelességeit — Magyarországot illetőleg — a felelős magyar minisztérium által gyakorolja, és különösen hivatva van erre a magyar miniszterelnök állásánál fogva, mint egy részről a korona és a többi minisztérium, más részről pedig mint mindkettejük és a háromegykirályság kapcsa. „Ez országgyűlést illeti különösen az ellenőrizet, vajon a kormány a Horvátország- és Szlavoniávali kiegyezkedés ügyében alkotmányos és czélszerü eszközöket használ-e vagy nem. „Ez ellenőrizet nevében bátorkodómén, mint ez országgyűlés oly tagja,, kinek a magyar-horvát egyezkedés jó sikerű eldöntése nem csak átalános politikai, hanem különös nemzeti szempontból is szivén fekszik, az interpellatio jogával, mint az egyes országgyűlési tagok ellenőrzetének eszközével élni, és az interpellatio tárgyát következőleg részletezni. „I. Mióta Kussevic generális feje a horvát-szlavón kancelláriának Bécsben; ember, kinek hatonai állásánál fogva egyik füle a reactionak, másik pedig gondolatainak és érzelmeinek nyilvános kifejezése szerint a föltétlen, tehát túlságos és <;zélszerütlen unionista törekvéseknek áll nyitva, Horvátországban és Szlavóniában oly dolgok történnek, melyek Törökországnak is szégyenére válnának, civilizált, és ezen felül még alkotmányos országot pedig lealáznak és becstelenitenek. „Hogy ne említsem a távirati praesidialet, mely visszaélve az uralkodó szentsége-, felelőtlensége- és sérthetlenségével, az utolsó horvát országgyűlésen ő felsége nevét használta föl az alkotmányellenes pressiora a tisztviselők irányában, mely kísérlet eredmény nélkül maradt, felemlítem csak a tényeket, melyek leginkább az országgyűlés feloszlása után azóta történtek, mióta a monarchia határoza-