Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
CLXVI. ULES. 33 „Egyiket Kovách László képviselőtársam a végett tette, nyilatkozzék, meddig szándékozik Heves és K.-Szolnok t. e. vmegyék önkormányzati jogát felfüggesztve tartani? „Másikat Almássy Sándor, szintén képviselőtársam intézte a kormányhoz oly czélból, hogy Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék irányában követett azon eljárását, mely szerint a királyi biztos a bizottmányi gyűlések tartását határozatlan időre felfüggesztette, igazolja. „És mivel e napig a kormány által ezen két rendbeli jogos követeléseknek egyikére sem adatott még megnyugtató felelet, sőt ellenkezőleg hiteles értesittetésem szerint, a Hevesmegyébe teljhatalommal kiküldött királyi [biztos f. hó 19-én Eger városa képviselő testületének szintén folyó évi szept. 8-án kimondott azon egyhangú határozatát, melynél fogva Kossuth Lajos, hazánk érdemkoszorus fiának bizalmat szavazott, hatalom erejével, azon állítólagos oknál fogva rendelte megsemmisíttetni, mivel Eger városának képviselő testülete ez által törvényes hatáskörének korlátait áthágva, a politikai tüntetések terére lépett. „Ennélfogva tiszteletteljesen a végett intézek ezennel a felelős kormányhoz felhívást, igazolja : „a) melyik törvénye az hazánknak, mely a kormányt a megyei és városi hatóságok törvényes határozatainak megsemmisítésére feljogosítja ? és a czélból teljhatalmú királyi biztos kiküldetését engedélyezi ? „b) melyik törvényben gyökerezteti azon állításának alaposságát, hogy Egeivárosának képviselő testülete szó alatti határozata által törvényes hatáskörén túllépett és igy a politikai tüntetések terére hágott ? „Kelt Pesten, október 28-án 1867." Az interpellatió írásban a belügyminiszterrel közöltetni rendeltetett. 1264. Madarász József képviselő a pénzügyminisztériumhoz következő interpellatiót intézett : „Feleletre hivom fel Magyarország pénzügyi miniszterét. „Miután csak az esetben ítélhető meg, vajon Magyarország népe az alkotmányellenes hatalom alatt volt-e, vagy most az alkotmányos kormány alatt lesz, több vagy kevesebb adóztatással terhelve: ha és a midőn a két külön adóztatási évi összeg egybe hasonlittathatik ; „Miután csak az esetben ítélhető meg, hogy az örökös tartományok népeire, az osztrák államadósság miatt sulyosult terhek könnyítéséhez, szabad ajánlat utján is járulhatna-e, és mennyivel, a magyar nemzet, önjóléte megsemmisitése nélkül: ha és a midőn biztos tudomása lesz a felől, hogy mennyi fordittathatik az ország ön belanyagi és szellemi segélyezésére: „Ez okoknál fogva fölhívom a magyar királyi pénzügyi minisztert, hogy az általa beadott, a hányad és osztrák államadóssági elvállalást czélzó törvényjavaslatoknak országos ülésekben tárgyalása előtt tudassa a képviselőházzal, „1-ször mennyi adóösszeget fizetne Magyarország a jövő 1868-dik évre, az általa ajánlott törvényjavaslatok és 30 százalék arány elfogadása esetére ? és ez adóösszegből mi esnék körülbelül ,,a) a közösügyi költségekre ? „b) az osztrák államadósság elvállalása folytán ? és „c) Magyarország ön belköltségeire ? KÉPVH. JEGYZŐKÖNYV. 186 5 /,. ni. 5
