Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

Irományszámok - 1865-158. A központi bizottság jelentése a hányadi törvényjavaslatról

32 CLVIII. SZÁM. 158. szám. (CLXXV1I ÜLÉS, 1375. JEGYZŐK.ÖKYVI PONT.) Jelentése a központi bizottság előadójának azon törvényjavaslatról, mely az arányt állapítja meg, a mely szerint a magyar korona országai és ő felsége többi országai az 1867. XII. törvényczikkben a pragmatica sanctio folytán közöseknek ismert államügyek költségeit ezentúl viselik. 1848 október 8-án, ugyanazon nevezetes napon, mikor a honvédelmi bizottság végleg megalakult, Kossuth Lajos ünnepélyesen fölhivta a képviselőházat, mondja ki határozatilag, hogy „valamint a camarillával, a népek szabadságát elnyomni akaró tendentiakkal alkut ez életben semmi áron nem ismer: ugy az ausztriai nép irányában a legszivesebb barátságot érezve, mint nemzet nemzet irányában, Istennek örök igazsága szerint, megnyugtatólag kiegyenlitendi a találkozó érdekeket." „Ez azon magyar nemzet képviselőinek nyilatkozata — monda ez alkalommal a nagy szónok — s ezt hallja meg Isten, és hallják meg Európa népei, azon magyar nemzet képviselőinek nyilatkozata, me nem szegte meg soha!" S a nemzet képviselői mindnyájan fölállottak; és a ház elnöke végzésül ki, hogy „a mint Magyarország az absolut iránynyal és annak eszközeivel alkura lépni nem fog: ugy szabad néphez illőleg az ausztriai néppel bizonyára a legbarátságosabb utón ki fogja egyenlíteni mindazon érdekeket, a melyek háromszázados viszonyainkból erednek." Ez ígéretet ismételték a nemzet föliratai 1861-ben és 1865-ben; ismétli az 1867. XEItörvényczikk. Ez ünnepélyes igéret beváltása, ezen érdekek kiegyenlitése van szőnyegen ama három törvényjavaslatban, a melyek a közös költségek viselése arányáról, az államadósságok után vállalandó évi járulékról s a vám- és kereskedelmi szerződésről szólnak. A központi bizottság, érezvén e három törvényjavaslat egyaránt nagy fontosságát, megosztá az előadás terhét tagjai közt; s alulírottat csak az első törvényjavaslat előterjesztésénél vélte megbizandónak. Kétségkívül helyes intézkedés, mind a t. képviselőház, mind ama másik két törvényjavaslat érdekében. Az előadás és tárgyalás e megosztását azonban nem magyarázhatni oda, mintha a központi bizottság nem helyeselné a kormány eljárását, mely szerint a kérdéses három törvényczikk sorsát, mind az előterjesztésnél, mind a szentesítésnél s életbe léptetésnél, szorosan egybekötötte. Bármely különböző szempontok alá essenek is jogi tekintetben , kétségkívül rokonnemü tárgyakban intézkednek e törvényczikkek : tárgyakban, a melyek, nemzet és nemzet közti érdekeket, kölcsönös egyezkedés utján, egyenlitvén ki,"egymást szükségkép kiegészítik. Ez egyezmények ez okból csak egybevetve, teljes összegökben, és mint egyezkedés kifolyásai,