Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

142 CXCVIII. ÜLÉS. vény által akként kéri mielébb megoldani, hogy a parlamentaris felelős kormányzat és a köztörvényhatóságok jogai egyaránt biztosíttassanak; e) Bártfa városa feliratát, melyben a kassa-tarnovi vasút tárgyában a közlekedési miniszterhez intézett feliratból 20 példányt szétosztás és figyelembe vétel végett megküld; f) Krassómegyei Steyerdorf község kereskedői és iparosai folyamodványát, melyben az állam-vasúttársaság által felállított raktárak megszüntetését vagy korlátozását kérik; g) Zemplén és Ung megyébe kebelezett Iszbugya község elöljárói folyamodványát, melyben hivatkozva a folyó év marczius havában beadott kérvény ökre, a két megyéhez tartozás folytán elviselhetlenn é vált községi adó miatt a községet egyik vagy másik megyébe kérik egészen bekebelezni; h) Kaszovics József máté-szalkai lakos folyamodványát, melyben magát, a már megfizetett, de Rózsa József, volt cs. kir. adószedő sikkasztása folytán újból követelt adó fizetése alól fölmentetni kéri; i) Beké Gábor köz- és váltó ügyvéd folyamodványát, melyben bemutatván a Pestről Újvidékre vezetendő vasútvonal tervét, azt országgyűlési tárgyalás alá venni, s tettleges megkezdését elrendelni s eszközöltetni kéri; k) Deynek Károly újvidéki vendéglős folyamodványát, melyben az 1848/9-ik hadjáratban általa kiszolgáltatott zab árát, 100 8 frtot megtéríttetni kéri; Tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak kiadatni rendeltettek. 1539. Napirenden levénaz 1868-ik év első évharmada folytán viselendő közterhekről szóló törvényjavaslat fölött a házszabályokban megszabott végszavazás, a törvényjavaslat egész terjedelmében felolvastatott, s az elnök következő kérdésére: „Elfogadja-e a ház az 1868-dik év első évharmada folytán viselendő közterhekről szóló törvényjavaslatot végső szerkezetében;" A ház az 1868-dik év év első évharmada folytán viselendő közterhekről szóló, átalánosságban és pontonként tárgyalt és elfogadott törvényjavaslatot, végső szerkezetében szótöbbséggel elfogadta, s a főrendiházzal szokott módon leendő közlésével Radich Ákos jegyzőt megbízta. 1540. Napirenden levén az izraeliták polgári és politikai egyenjogúságáról szóló törvényjavaslat fölött a házszabályokban megszabott végszavazás, a törvényjavaslat felolvastatott, s az elnök következő kérdésére : „Elfogadja-e a ház az izraeliták polgári és politikai egyenjogúságáról szóló törvényjavaslatot végső szerkezetében?" A ház az izraeliták polgári és politikai egyenjogúságáról szóló, átalánosságban és pontonkint tárgyalt s elfogadott törvényjavaslatot, végső szerkezetében egyhangúlag elfogadta, s annak a főrendiházzal szokott módon leendő közlésével Radich Ákos jegyzőt megbízta. 1541. Elnöki kijelentés folytán Radich Ákos jegyző megbízatott, hogy az államadóssági évi járulékról szóló törvényjavaslat 5-ik pontjára nézve a főrendiház által tett módositványnak a tegnapi ülésben megszavazott elfogadásáról a főrendiházat szokott módon értesitse. *