Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

LXIX. SZÁM. 85 A 48-dik szakasz ezen szavai helyett: „adóssági követelés," Somssich Pál képviselő' ily mó­sítványt ajánlott: „oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után." Elfogadtatott. Ugyancsak a 48-dik szakaszhoz végül, hozzáadatni indítványozá Szentkirályi Móricz képvi­selő e sorokat: „Egyébiránt a tanácskozások alkalmával netalán történhető rendetlenségek megelő­zése végett, az ügyrendi szabályzat által fognak intézkedések tétetni." Szintén elfogadtatott. Az 50,51, 52, 53, 54, 55 és 56-dik szakaszok szerkezetében változtatás nem történt. Az 57-dik szakasz utolsó pontját Lónyay Menyhért képviselő egészen kihagyatni in­dítványozá, e helyett alább, a 63-dik szakasz után általa indítványozandó uj szakaszok közé, az ál­lamadósságokat illetőleg a következő uj szakasz elfogadását ajánlván: „A quota meghatározásával s a vámszövetség megkötésével egyidejűleg lesz egyszersmind a Magyarország által elvállalandó év­járadék, az 57. és 63-dik szakaszokban kijelölt módon szabad egyezkedés által megállapítandó." E módositvány elfogadtatván, az az illető helyen beiktattatni határoztatott, Lónyay Meny­hért képviselő egyéb bejelentett indítványai pedig kinyomatni s a bizottság tagjai közt előre kiosz­tatni rendeltettek. XII. Ülés 1867. február 4-dikén. Elnök: Zeyk Károly. Jegyző: Csengery Antal. A bizottság elnöke, gróf Andrássy Gyula ur, elutazván, közfelkiáltással Zeyk Károly kép­viselő választa tott e napra elnökül. Olvastattak az 58, 59, 60, 61, 62, 63., s a Lónyay Menyhért képviselő által e szakaszok után iktattatni indítványozott következő uj szakaszok : 64. Ugyanazért, midőn a közös költségek aránya, a fentebbi 20., 21., 22., 23. és 24. sza­kaszokban körülirt módon meghatároztatik, azzal egyidejűleg a fentebbi 63-ik szakasz által megálla­pított mód szerint egyrészről a magyar koronaországai, másrészről ő felsége többi országai és tarto­mányai között, vám- és kereskedelmi szövetség lesz kötendő, melyben kimondatik egyszersmind az is, hogy a külfölddel eddig kötött kereskedelmi szerződések érvénye Magyarországra is kiterjed. 65. Ez alkalommal, szintén a fentebbi 63. §. szerinti egyezkedés által határoztathatnak meg az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok keze­lésére nézve oly szabályok, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy egyik törvényhozásnak vagy fe­lelős kormánynak e részbeni intézkedései a másik fél jövedelmeinek csonkítását vonhassák magok után; megállapíttathatik egyszersmind jövendőre azon módozat, mely szerint az ezen adóknál behozandó reformok a két törvényhozás által egyetértőleg fognának eldöntetni. 66. Meghatároztatnék az is, hogy az összes vámvonalok egyforma kezelése fölött ki által és mikép gyakoroltassék a fölügyelet, s kimondatnék, hogy a vámokból befolyó jövedelmek a közös költségek fedezésére fordítandók; e jövedelmi összeg tehát mindenek előtt le fog vonatni a közös költ­ségek összegéből. 67. A kereskedelem előmozdításának egyik leglényegesebb eszköze levén a vasutak, ugyanak­kor, midőn a vám-és kereskedelmi szövetség meg köttetik, a fentebbi 63. §. értelmében létesítendő egyezkedés által határoztathatik el, hogy melyek azon vasutvonalok, melyekre nézve mindkét fél érdekében közös intézkedések szükségesek, és hogy ezen intézkedések mennyire terjedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom