Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

LXIX. SZÁM. 83 E szerkezet elfogadtatott. A 12-ik szakaszra nézve nem levén semmiészre vétel, e szakasz változatlanul maradt. A 13-ik szakasz ezen szavát „szabályozása Hollán Ernő képviselő e kifejezéssel javaslá fölcseréltetni : „megállapítása" ; egyszersmind e szakaszt végül folytatólag megtoldatni indítványozá a következő szerkezettel: „Miután azonban az ily megállapítás épen ugy, mint a későbbi átalakitás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerüen, ennélfogva minden ily esetben, a két minisztérium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé. A törvényhozások nézeteiben netalán fölmerülendő különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik." Mind ez ajánlott módosítvány, mind a pótló szerkezet elfogadtatott. A 14-dik szakasz észrevétel nélkül elfogadtatott. A 15-dik szakasz szintén változatlanul maradt. A 16-dik szakasz, miután ő felségének a német szövetséghez tartozott országai megszűntek e szövetség tagjai lenni, kihagyatott. A 17-dik szakasz változatlanul elfogadtatott. A 18-dik szakaszban, Lónyay Gábor képviselő indítványa folytán, e szavak: „valamint általában minden egyéb adókat is" akkép módosíttattak: „mint általában minden adót" ; se szavak után: „saját felelőssége alatt" beiktattatni határoztatott: „veti ki,* a szerkezet egyéb tekintetben elfogadtatván. A 19-dik szakasz, mely az indirect adókról szól, mint a kereskedelmi ügygyei kapcsolat ban álló s azzal együtt, egyezkedés utján, elintézendő, Lónyay Menyhért képviselő indítványa folytán, e helyen mellőztetvén, a 63-dik szakasz után határoztatott tárgyaltatni, azon indítványnyal együttmelyet e részben Lónyay Menyhért képviselő előre bejelentett. Olvastatván a 20, 21, 22, 23. és 24-dik egymással összefüggésben levő szakaszok, változatlanul meghagyattak. Az albizottsági javaslat azon részóig haladván a bizottság tárgyalásai, mely a közösökül elismert ügyek mikénti kezelését szabályozza, s felolvastatván a 25-diktől bezárólag az 53-ig terjedő szakaszok, mint a melyek egymással szoros egybefüggésben vannak: e szakaszok tárgyalására nézve határoztatott, hogy a szakaszonkénti tárgyalást a szakaszok alapelveinek általános vitatása előzze meg. Megkezdetvén s még ez ülésban befejeztetvén a 25—53. szakaszok általános tárgyalása, az azokban foglalt főbb elvek a többség által elfogadtattak, a részletes tárgyalás a közelebbi ülésre hala sztatván. X. Ülés. 1867. január 31-kén. Elnök: gróf Andrássy Gyula. Jegyző: Csengery Antal. Felolvastatván a 25, 26, 27, 28, 29 és 30-ik szakasz, e szakaszok szövege változatlanul maradt. A 31-dik szakaszhoz Szentkirályi Móricz képviselő hozzáadatni indítványozá: „Ezen bizottságok tagjainak száma a részletek tárgyalásakor fog meghatároztatni. Most csak annyi mondatik ki, hogy ezen szám egy-egy részről hatvanat meg nem haladhat." Elfogadtatott. A 32. és 33. szakaszban változás nem történt. A 34. szakasz, Szentkirályi Móricz képviselő indítványa folytán, következőleg határoztatott szerkesztetni: 11*