Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-64. Inditvány a febr. 17-dikei kir. leirat tárgyában

58 LXIV. SZÁM. 04. szám. (XCIV. ÜLÉS, 632. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) , » Indítvány. A folyó évi február 17-kei kegyelmes királyi leirat folytán intézzen a ház egy hét 1$,gu bizottsága által készítendő feliratot ö fölségéhez, melyben indokolva adassék elő: hogy a képviselőház a jogfolytonossággal ellenkezőnek találja a leirat egé^z tartalmában feltételezett s 15-dik pontjában világosan kifejezett azon elvet, mintha a felelős miniszteri kormány kinevezése által már el volnának hárítva azon akadályok, melyek a jelen országgyűlést törvényhozási működésében eddig gátolták, s mintha ekkép ez országgyűlés megnyerte volna azon előbb a leirat szerint sem bírt alkotmányos törvényhozási képességet és hivatást, melyre szüksége volna a leirat szerint is az ebben foglalt nagy horderejű, az ország alkotmányát átalakító, sőt nagy részben megsemmisítő kivánatok teljesithetése végett; — mert annak, hogy ez országgyűlés törvényhozási képességgel nem bír, nem egyedüli oka az, hogy a miniszteri kormány eddig hiányzott; sőt még nem is az, hogy a törvényhozás másik tényezője, a koronás király az 1790: 12-dik, s az országgyűlés kiegészítése az 1790: 10-dik, 1848:5-dik törvény czikk ellenére most is hiányzik, e hiányok szintén kipótolhatok lévén; — hanem főleg az képezi a törvényhozási képesség hiányát, hogy az országgyűlés egybehivása, illetőleg megválasztása előtt átalában hiányzott az alkotmányos élet, mely nélkül nem alakulhat valódi közvélemény, mely ugy a választók, mint az országgyűlési tagok eljárását irányozni szokta, sőt alkotmányos élet helyett az 1861-ki országgyűlés feloszlatása után, nem emlitve az előbbi tizenkét évi absolut kormányzást, még az ostromállapot is életbe lépett az önkénytes kormányzat súlyosbítása s az 1861-ben fejlődött közszellem elnyomása végett, s csak névleg lőn a jelen országgyűlés egybehivása előtt megszüntetve, de tényleg azóta is fentartva; különösen független, parlamenti, felelős miniszteri kormány helyett az 1848. III. t. ez. és az 1790. 10. 12. t. ez. ellenére, melyek az ország független állami életét és saját törvényes kormánya általi önálló igazgatását ismételve biztosítják, az idegen hivatalnokok általi kormányzást megtiltják, bécsi miniszterek kormányoztak törvénytelen, provisorius hivatalnokok által, el volt nyomva a sajtó, zárva voltak a törvényhatóságok tanácstermei, még annyira sem nyittatván meg, mint az 1861-ki országgyűlés előtt és alatt, választási törvényeink önkényesen módosíttattak, a választások törvénytelen kormány befolyásával vezettettek — nem emlitve, hogy az országgyűlés felső házába törvénytelen méltóságok hivattak meg ; e szomorú körülmények összehatása által gátoltatott a valódi közvélemény fejlődése, alakulása s egyszersmind a választás kellő szabadsága ; és ezért nélkülözi a ielen országgyűlés már alakulásában a törvényes alapot, mely nélkül törvényhozási képességgel nem bírhat, melynek hiányát a törvényes miniszteri kormánynak mostani alakulása, ez a teljes alkotmányos életnek különben is csak egy részét képezvén, sőt az alkotmány teljes •életbe léptetése sem pótolhatja ki ; ezért nem volt a jelen országgyűlés többre, mint az alkotmány visszaállításának sürgetésére jogosítva épen ugy, mint nem volt az 1861-ki országgyűlés, mely ezt felirataiban s óvásában ki is fejezé, s mint nem volna soha oly országgyűlés, melynek alakulása előtt az alkotmányos élet hiányzott;