Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

cxxxnr. SZÁM. 271 lókhoz az utóbbiak nyelvén intézik rendeleteiket, a világi és más hatóságokkal pedig ezen törvényjavaslat 11. 12. s 13. §§-ai értelmében leveleznek. 23. §. A tanodák és közoktatás feletti fó'felügyeletet gyakorló államkormánynál mindegyik nemzet, illetőleg vallásfelekezet részére saját nemzetiségű, illetőleg vallású férfiakból külön osztályok alakíttassanak. 24. §. Mindegyik nemzetnek, illetőleg vallásfelekezetnek saját iskolai ügyei iránt az álladalom főfelügyelése mellett szabadon és önállólag intézkedni joga van, mihez képest mindegyik nemzetnek, illetőleg vallásfelekezetnek szabadságában áll,önerejével, a tudomány minden ágaira nézve saját al- és feltanodákat s tudományos intézeteket és alapítványokat felállítani, s azok számát szükségéhez képest szaporítani, mire nézve mindegyik nemzetnek joga van, az álladalom anyagi segélyét is a népesség arányához képest igénybe venni. 25. §. Mindegyik nemzet, illetőleg vallásfelekezet tanodáiban a tudományok összes ágainak előadása a 21. §-hoz képest az illető nemzet nyelvén történjék, mely tanodákban egyszersmind az ország pragmatikai történelme mellett a saját nemzeti történelem is rendes tantárgy gyanánt háboritlanui taníttassák. 26.§. Mindegyik nemzet, illetőleg vallásfelekezet köztanodái az álladalom tanintézeteivel egyenjoguaknak tekintendők. 27. §. Az államtanintézetek tanári állomásainak betöltésénél, kivévén a vallástanszékét, az alkalmazandó egyénekre nézve a törvényesen bevett vallások különfélesége akadályul nem szolgálhat. 28. §.,Mindegyik nemzet számára a pesti egyetemnél egy saját nemzeti nyelv- és irodalmi tanszék állittassék fel, mely szabály az ország különféle vidékein levő al- és felállam-tanodáknál is alkalmaztassák, azonban ezeknél csak a környékükben tömegesebben lakó nemzetiségekre való tekintettel. 29. §. Bármely intézkedésen alapuló minden oly határozatok vagy rendeletek, melyek egyik vagy másik nemzet nyelvén, külföldön bárhol megjelenő irodalmi termények (könyvek, folyóiratok, lapok stb.) szabad behozatalát akadályoztatnák s nehezítenék, ezennel hatályon kivül tétetnek, s e tekintetben a teljes jog- és szabályegyenlőség mindegyik nemzet számára biztosíttatik. 30. §. Saját nemzeti olvasókörök, kaszinók, nyelvészeti, irodalmi, zenészeti és dalászati társutok s egyletek, és a saját nemzeti nyelv, irodalom s művészet fejlesztését, müvelését, terjesztését czélzó bármily más intézetek és alapitványok felállításában, valamint az ezen czélokra szükséges adakozások gyűjtésében egyik nemzet sem gátoltathatik. 31. §. A saját nemzeti színeknek és öltözetnek szabad használata, megyékben és az országgyűlésen is, minden ebből vonható magyarázat és következtetés nélkül, biztosíttatik. 32. §. Minden ezen törvénynyel ellenkező eddigi törvények eltörölteknek, illetőleg módosítottaknak tekintendők. 33. §. Ezen törvény sarkalatos alaptörvényül szolgál. 34. §. Ezen törvény az ország integritásánaksoha semmi szin alatt nem praejudicálhat. 35. §. Ezen törvény haladéktalan végrehajtásával a minisztérium megbizatik. i . II. A napkeleti orthodox keresztyén (g. n. e.) vallású román hierarchia tárgyában. 1." §. A napkeleti orthodox keresztyén (g. n. e.) vallást követőrománoknak, hierarchia tekintetében a szerbektől való tökéletes különválása, és egy, ezen egyház kánonjainak megfelelő, külön metropolitával ellátandó, önálló román hierarchia alá visszahelyezése kimondatik, mely különválás tettleges létesítése végett az 1848. XX. t. ez. 8. §-a által rendelt egyházi gyülekezet (congressus) legfelebb három hónap alatt egybehívandó. 2. §. Az eló'ző §. folytán egybegyűlt egyházi congressus befejezte után, azon hívekből, kik az