Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

• CXXXIII. SZÁM. 263 nyelvök a vármegyében, illetőleg kerületben divatozó nyelvnek el van ismerve. Ellenkező esetben a községek külső" érintkezésökben a vármegyében, illetőleg kerületben divatozó nyelvek egyikével élni kötelesek. 7. §. A felek ügyeire nézve átalános szabályul kimondatik, hogy a felek saját nyelvö­ket használhatják, és a hatóságok, illetőleg törvényszékek a felek nyelvén viszik a tárgyalásokat s ugyanazon hozzák a határozatokat. Ha a vitás ügyek felei az illető hatóság területén divatozó, de különböző nyelvekhez tar­toznak, mindenik saját nyelvével élhet. A tárgyalás és elintézés mindamellett is az első beadvány nyel­vén történik. Azon félnek, a melynek a nyelve az illető hatóság területén nem divatos, jogában áll vagy az ellenfél vagy az illető hatóság vagy a központi hatóságok nyelvét használni. Ha a felek egyike különböző nemzetekhez tartozó több személyből áll, ezek az ott divó nyelvek egyikében egyesülni, különben a hivatalos nyelvet használni kötelesek. Bünfenyitő ügyekben a vizsgálatok mindennemű tárgyalásokkal együtt a vádlott nyel­vén folynak, s az ítéletek, valamint minden egyéb határozatok is a vádlott nyelvén hozandók, ha ez az illető hatóság területén divó nyelvek egyike; különben azon ott divó országos nyelven, a melyet a vád­ott saját kijelentése szerint legjobban ért. Azon esetekben, a hol különböző nemzetiségű több vádlott van, az ott divatozó nyelvek egyi­két beszélők ezen lesznek kihallgatandók, és a tárgyalás reájok nézve az ő nyelvökön, a többiekre nézve pedig tolmácsok használata mellett a törvényszék hivatalos nyelvén viendő; az ítélet azonban saját nyelvökön közlendő. Ugyanezen intézkedések állnak a tanuvallatást illetőleg is. 8. §. A nemzeti oktatás, a közművelődés és közjóllét czéljából állami feladatnak ismertetik el és ehhez képest előmozditása, valamint mindenik nemzet saját ereje, ugy az állam vagyonából leendő egy arányú segélyezés által is elrendeltetik. Ennélfogva minden országos nemzetnek joga van, öszvességében vagy részben, e czélra egye­sülni, iskolákat és intézeteket, társulatokat és egyleteket a szellemi és anyagi művelődés, ugy mint a műveltség, tudomány, szépirodalom, művészet és népgazdaság fejlesztésére alapítani, pénzalapokat .és alapitványokat létesíteni, és e végre felállított saját közegei utján önállóan kezelni. Különösen pedig szabadságában áll minden országos nemzetnek a népoktatás, nemzeti mű­velődés és felvilágosodás czéljából valamennyi fentebbi ágban szervesen egyesülni, nemzeti gyűlésben vagy nemzeti congressusban nemzeti egységének közegét megalakítani és szervezni, azon joggal, hogy a fentebbi czélra, a korona jóváhagyásával és legfelső felügyelete alatt, a congressusban kép­viseltekre pénzkivetéseket tehessen, nemzetisége, nemzeti művelődése és fejlődése érdekeit a korona, országgyűlés és államkormány előtt előterjesztések, sérelmek és javaslatok utján mozdíthassa elő. A nemzeti oktatásnak azon ágaiban, melyek a vallás terét érintik, a nemzeti és vallási köze­gek egyetértőleg fogják azon módot megállapítani, a melyen az ezen minőségű ügyek ugyanazon egy congressuson, vagy elkülönített gyülekezetekben tárgyalandók és elintézendők. 9. §. A hat országos nemzet minden népiskoláiban felsőbb művelési és tanintézeteiben sa­ját nemzeti nyelvök az oktatási nyelv; az egyes nemzetek nemzeti és illetőleg vallásbeli művelő és tan­intézetei, a tanrend átalában való öszhangzásának föltétele alatt, hasonló államintézetekkel egyenlők­nek nyilváníttatnak ; és mindazokban, a melyekben az ország pragmatikai történelme előadatik, egy­úttal saját nemzeti történelmök is kötelezőleges tárgyként előadandó. Az egyházi és iskolai községek, hatóságok és intézetek, valamint minden a 8. §-ban kitett czé­lokra szolgáló intézetek, társulatok és egyletek jogában áll, belső és külső közlekedésökben, magok közt, a kormánynyal és illetékes hatóságokkal szemben, saját nemzeti nyelvűket használni, s a kor­mánytól és az illetékes hatóságoktól ugyanazon nyelven szerkesztett határozatokat és válaszokat kívánni. 10. §. Az országos egyetemnél az országos nemzetiségek számára való nyelvi és szépiro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom