Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-92. Határozati javaslat az 1847/8-ki V. t. cz. 5-ik §-ának azon rendelete ideiglenes felfüggesztése iránt, mely a csajkások kerülete és a bánsági végvidék képviseletére vonatkozik - 1865-93. Törvényjavaslat a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról s ezek elintézésének módjáról

172 XCIIL SZÁM. nája is ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi országokban is uralkodik; de még ez nem teszi szükségessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közös megállapodást a pragmatica sanctióban kitűzött czél nem igényel, Magyarország alkotmányos önállásával pedig s a magyar király fejedelmi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés, a felelős magyar minisztérium előterjesztésére, külön szavazza meg a magyar király udvartartásaköltségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös ügynek nem tekintetik. 8. A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerü vezetése. E czélszerü vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az őfelsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomatikai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülhető intézkedések, mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. A nemzetközi szerződéseket mindenik minisztérium saját törvényhozásával közli. Ezen külügyeket tehát Magyarország is közöseknek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni, mely az alábbi 18, 19, 20, 21 és 22 pontokban körülirt módon fog megállapittatni. 9. A közös védelemnek másik eszköze a hadsereg s az arra vonatkozó intézkedések, egy szóval : a hadügy. 10. Tekintetbe véve mindazt, a mi fentebb, különösen az 5. pont alatt elmondatott, a hadügynek közösségére nézve következő elvek állapíttatnak meg. 11. 0 felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, ő felsége által intézendőnek ismertetik el. 12. De a magyar hadseregnek időnkinti kiegészítését s az ujonezok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, ugy szintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, az ország magának tartja fen. 13. Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapítás épen ugy, mint a későbbi átalakitás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerüen: ennélfogva minden ily esetben, a két minisztérium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé. A törvényhozások nézeteiben netalán fölmerülhető különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik. 14. A magyar hadsereg egyes tagjainak mindazon magyarországi polgári viszonyai, jogai és kötelezettségei fölött, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, a magyar törvényhozás és illetőleg a magyar kormányzat fognak intézkedni. 15. A hadügynek összes költségei olyképen közösek, hogy azon arány, mely szerint ezen költségekhez Magyarország járulni fog, az alábbi 18 19, 20, 21. és 22. pontokban körülirt előleges értekezés után, kölcsönös egyezkedés által állapittatik meg. 16. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, a mennyiben kö zösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra forditandól. Ez azonban ugy értelmezendő, hogy az emiitett tárgyakra megkívántató összes költségek közösm határoztassanak meg azon módon, mely a kezelésről szóló alábbi szakaszokban előadatik ; de azm összegnek, mely a költségekből az alábbi 18, 19, 20, 21. és 22. pontokban körülirt módon megalapítandó arány szerint Magyarországra esik, kivetéséről, beszedéséről, s az illető helyre leendő áttée-