Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-87. Törvényczikk a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról

LXXXVII. SZÁM. 165 40. A közös költségvetés megállapítása leend e bizottságok feladatának évenkint előforduló legfontosabb része. E költségvetést, mely egyedül azon költségekre terjedhet, a melyek a jelen határozatban közöseknek vannak kijelölve, a közös minisztérium mind a két külön felelős minisztériumnak befolyásával fogja készíteni, s ugy adja azt át mindenik bizottságnak külön. A. bizottságok a fentebb körülirt mód szerint fogják azt külön tárgyalni, s észrevételeiket egymással írásban közlik , s a mely pontra nézve [nézeteik meg nem egyeznének, azt együttes ülésben szavazattal határozzák el. 41. Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon arány szerint, mely (a jelen határozat 18, 19, 20, 21 ^s 22. pontjaiban körülirt módon) előre megállapittatott, a közös költségvetésből reá eső részt viselni. De mivel ezen közös költségekre nézve, a kivetés, behajtás s az adórendszernek megállapítása, Magyarországra nézve, a magyar országgyűlés és magyar felelős minisztérium köréhez tartozik: a magyar minisztérium a magyar országgyűléshez terjesztendő költségvetésébe is fölveendi mindig azon összegeket, melyek a már megállapított közös költségvetésből az említett arány szerint Magyarországra esnek, csakhogy ezen rovatok, a mennyiségre nézve, vitatás alá többé nem vehetők. Behajtatván az ekként megállapított közös költségekre szükséges összeg a magyar felelős minisztérium által, a havonkint befolyt államjövedelmekből a közös költségek fedezésére szolgáló rész a magyar pénzügyminiszter által havonkint a közös pénzügyminiszterhez áttétetik, azon arány szerint, a mely arányban áll a közös költségek összege az országos költségek összegéhez. A közös pénzügyminiszter felelős lesz az általvett összegnek a kitűzött czélokra leendő fordításáért; magában értetődvén, hogy az, a ki az összegeket kezeli, szoros számadással fog tartozni. 42. Az efféle számadások megvizsgálása hasonlóul az emiitett bizottságokat illeti; azok e számadásokra nézve is a fentebb körülirt módon fognak eljárni. 43. Hasonló eljárás követendő minden egyéb tárgyakban is, melyek, mint közös ügyek, az érintett bizottságok köréhez tartoznak. Ezeket is a közös minisztérium mindenik bizottságnak külön alja be, a bizottságok külön tárgyalják, nézeteiket egymással írásban közlik, és ha ily módon egymással meg nem egyezhetnének, akkor, mint fennebb mondatott, szavazó együttes ülésben határoznak. Magában értetődik, hogy határozataik, a mennyiben fejedelmi jóváhagyás alá tartoznak, ő felségének fölterjesztendők, s ha ő felsége által megerősíttetnek, kötelező erővel birandanak. Az ily fejedelni jóváhagyással megerősített határozatokat azonban ő felsége mindenik országgyűlésnek az illető külön felelős minisztérium által adatja tudtára. Azon határozatokat, melyek a delegatiókban a fentiit módon hozattak s ő felsége által szentesittettek, miután a magyar országgyűlésnek tudtára adattak, Magyarországban ő felsége csak a felelős magyar minisztérium által hajtathatja végre. Ugyanazért mindazon költségeket is, melyek a bizottság ily módon hozott és szentesitett határozatának folytán Magyarországra haramiának, a magyar felelős minisztérium fogja az országyülésileg megállapított magyarországi budgettel együtt kivetni és behajtani. 44. Azokon kivül, a miket a közös felelős mi niszterium terjeszt elő a közösügyi bizottságoknak (ddegatió), e bizottságok mindegyike bir kezdeményezési joggal, de csak oly tárgyakra vonatkozólag, melyek, mint közös ügyek, a jelen határozat szerint szorosan e bizottságok köréhez tartoznak. Mindegyik bizottság tehet ilynemű javaslatot, s azt a másik bizottsággal írásban közölheti. Az ekkép indítványozott javaslat pedig szintúgy lesz tárgyalandó, mint egyéb, a bizottságok köréhez tartozó kérdésekre nézve már fentebb elmondatott. 45. A bizottságok ülései rendesen nyilvánosak lesznek. A kivételi szabályok e részben az ügyrend által fognak megállapittatni. Határozat azonban csak nyílt ülésben hozathatik. 46. Az esetben, ha ő felsége valamelyik országgyűlést föloszlatná, a föloszlatott országgyűlésnek delegatiója is megszűnik, s az ujabb országgyűlés uj bizottságot (delegatio) választ. 47. A bizottságok tagjai a jelen határozat szerint közösekül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig se oly kereset