Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-75. A magyar országgyülés képviselőházának a köztörvényhatóságok visszaállitása tárgyában hozott határozata

108 LXXV. SZÁM. szag védereje azon lábra állittassék, mely az ország s a birodalom biztonságára szükséges: a hadsereg soraiban támadt hézagok betöltésére Magyar- és Erdélyország részéről a minisztérium 48 ezer újoncá­nak azonnali kiállítására fölhatalmaztatik. 2. Az ujonczállitás közelebbi föltételei a minisztérium előterjesztése folytán, később fognak megállapittatni. 3. A törvényhozási utón jövőre életbe léptetendő védrendszer minden kedvezményei szint­úgy, mint terhei és kötelezettségei a most kiállítandó ujonczokra is kiterjesztendők lesznek. 4. A minisztérium fölhatalmaztatik megtenni mindazon intézkedéseket, a melyek ez országos határozat foganatba vételére szükségeltetnek. 5. Ez országos határozat ő felsége megkoronáztatása után törvény erejére emeltetvén, az or­szág törvényei közé fog igtattatni. A magyar országgyűlés képviselőházának a köztörvény­hatóságok visszaállítása tárgyában hozott határozata. A felelős minisztérium a köztörvényhatóságok alkotmányos hatáskörének mielőbbi visszaállí­tását főkötelességei közé számítja: Azonban a megyei hatóságokat illetőleg az 1848-ik évi törvényeket betű szerint végrehaj­tani nem lehet: mert a 16-ik törvényczikkben nincs kimondva a megyének azon joga, hogy a megyei bizottmányokat újra választhassa, sőt még az időközben elhalt vagy kilépett tagok pótlása sincs meg­engedve, a tisztikarra nézve pedig a 17-dik t. ez. nem átalános tisztujitásról, hanem csak a támadt hé­zagok pótlásáról szól. Ezen ideiglenes törvényeket azon biztos reményben alkotta az országgyűlés, hogy a legközelebbi törvényhozás által, tehát igen rövid idő alatt a megyék véglegesen fognak ren­deztetni. Azonban 18 év folyt le azóta, s közbejöttek az 1861-diki évi események is. Ha tehát a minisztérium csak az 1848-dik évben megválasztott megyei bizottmányi tagokat akarná összehívni, sok helyütt nem volna képes a megyei bizottmányt a közbejött hézagok miatt kel­lő számban megalakítani. Ezenkívül fontos és figyelmet igénylő körülmény az is, hogy ez esetben azok, kik 1848-ban még teljes korúak nem voltak, s igy mind azok, kiknek életkora ma a 42 évet túl nem haladja, a megyei bizottmányokból kizárva maradnának. Ugyanazért fölhatalmazást kér a minisztérium az iránt: 1. hogy e részben a törvény betűitől némileg eltérve az 186l-ik évben alakított bizottmá­nyoknak még meglevő tagjait hivathassa össze, ezek gyakorolván a megyék végleges rendezéséig mind­azon jogokat, melyeket az 184 7 / 8 . 16. t. ez. a megyebeli bizottmányokra ruházott; 2. elrendelhesse továbbá a minisztérium, hogy az 1861-ik évi megyei bizottmányok az egész tisztikart, a főispán által a régi törvények, és törvényes gyakorlat értelmében leendő kijelölés mellett szabadon választhassák. . A kijelölésnek ezen jogát régi törvényeink nyomán azért véli föntartandónak a minisztérium, 75. szám. (Cl. ÜLÉS, 692. JEGYZŐKÖNYVI PONT.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom