Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-73. A magyar országgyülés képviselőházának az 1867-dik évi közterhek iránt hozott határozata

108 LXXIIL SZÁM. 1867-ik évnek 1848-ik évi fordulatot adni: ugyanazon szándékból, melyből 1866-ban, mint a háromegy királyság országgyűlésének tagja, a kiegyezkedés és egy bizottságnak e czélból kiküldése mellett szót emeltem, hozom azon Indítványt, miszerint e tisztelt ház elhatározni méltóztassék: 1. Hogy a regnicoláris deputátió értesítése és munkálata a háromegy királyság országgyűlési bizottságával tartott értekezletek iránt tárgyalás alá vétessék és e végett napirendre kitüzessék. 2. Hogy a minisztérium felszólittassék, miszerint ő felségénél kieszközölni méltóztassék, hogy ő fölsége Horvátország és Slavonia elnapolt országgyűlését a további egyezkedések és a kiegyezkedés, a koronázási oklevél megállapítása, és maga a koronázás tekintetéből minél előbb összehívni kegyeskedjék. 3. Hogy e közben az erőszakoskodás Horvátország- és Slavoniában megszüntettessék, és különösen, hogy az 1866-ik évi deczember 28-ki ujonczozási rendelet ép ugy, mint Magyarországban, felfüggesztessék. • Pesten márcz. 18-án 1867. Beadta Dr. Miletics Szretozár s. k. 73. szám. (XCVI. ÜLÉS, 653. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A magyar országgyűlés képviselőházának az 1867-dik évi közterhek iránt hozott határozata. 1. Miután azon nehézségek, melyek a teljesen alkotmányos kezelésre való rögtöni átmenetet lehetetlenné teszik, egyátaljában meg nem engedik, hogy az adó-rendszer, mely bővebb megfontolást és hosszabb tárgyalást igényel — azonnal megállapitassék, s már a f. 1867-ik évre rendszeres költségvetés terjesztessék elő, s annak folytán az országgyűlés a szükséges adókat megszavazhassa; nehogy addig is, mig ez megtörténhetik, a közigazgatás pénzhiány miatt megakadjon; a ház ezennel megbízza és előre meghatalmazza a ministeriumot: hogy a már ezen évre kivetett adókat, s az előbbi évekről fennmaradt, és az adózók lehető kíméletével behajtandó hátralékokat Magyar- és Erdélyország területén behajthassa ; a közvetett adókat, illetékeket és állam-egyedárúságokat fentarthassa; a begyült pénzeket az ország közigazgatási kiadására és az országgyülésileg megállapítandó közös költségekre fordíthassa, a f. év lefolyta után azonnal adandó számadás és kölcsönös beszámítás mellett, egyszóval az ország állami jövedelmeinek beszedéséről, s azok mértékéig az állam szükségeinek pontos fedezé-