Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak
98' LXIX. SZÁM. lyozása, vagy átalakítása a magyar korona országaira nézve azontúl is mindenkor csak a magyar törvényhozás utján fog megtörténhetni. c) Saját törvényhozása, illetőleg kormányzata utjáni intézkedést hadserege egyes tagjainak mindazon magyarországi polgári jogai s viszonyai, kötelességei felett, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak. 23. A magyar korona országainak hadserege béke idején mindig azok területén tartandó. 24. A magyar koronának alattvalói honvédelmi kötelességeknek a törvény értelmébeni teljesítésében, csak a magyar korona országainak bad- seregéhez soroztathatnak. 25. A magyar korona országai hadseregének mind al-, mind főtisztségeire — ide értvén a tábornokokat is — azon országoknak szülöttei alkalmaztassanak. 26. 0 felsége a magyar korona országai hadseregének azok területén kivüli alkalmazását csak az 1848. 3. t. ez. 8. §-bai> megállapított módon más ahhoz nem tartozó katonaságnak a magyar korona országainak területére való behozását és itteni alkalmazását pedig, a törvények rendeleteszerint, csak % országgyűlésnek megegyezésével határozhatja el. 27. >•• magyar korona országai hadseregének mindennemű költségeit mind béke, mind háború idején a rr^agyar minisztérium előterjesztésére évenkint az országgyűlés állapitja meg. 28. A 18-dik és 27-dik j§-ban emiitett kül- és hadügyi költségeknek előleges fölvetését a magyar minisztérium évenkint, ő felsége többi országai s tartományai minisztereivel folytatandó előleges értekezés mellett, készitendi el, s a magyar korona országainak egyéb államköltségei felől készítendő előleges költségvetéssel együtt elhatározás végett évenkint indokolva az országgyűlés elébe terjesztendi. 29. Az előző 28-ik §. szerint országgyűlési leg megállapított összegek a magyar minisztérium által behajtatván, az illető külügyi pénztárba időnkint rendesen átszolgáltatnak, illetőleg pedig rendeltetésük czéljaira a magyar honvédelmi miniszter által fordíttatnak. 30. A magyar korona országai részéről a külügyi pénztár feletti ellenőrködést, az ő felsége személye mellé rendelt miniszter gyakorlandja; s az erről szóló számadások is, megvizsgálás végett a magyar minisztérium által évenkint az országgyűlés elébe terjesztendők. 31. A 21-ik és 28-ik §§-ban emiitett kül- és hadügyi tárgyakra vonatkozó oly kérdések iránt, melyekre nézve Magyarország országgyűlésén és ő felsége többi országainak és tartományainak alkotmányos törvényhozásában az illető minisztériumok előterjesztéseire létrejött megállapodások eltérnek egymástól, az ország az egyetértésnek elérhetése végett késznek nyilatkozik arra: hogy mind Magyarország országgyűlése, mind a többi országok és tartományok emiitett alkotmányos törvényhozása — bármelyiknek felszólítására — saját kebelükből esetről esetre a paritás elvén egy javaslat-készitő küldöttséget válaszszanak, mely két küldöttség az egyetértés létrehozását megkísértse, és javaslatát, vagy — ha egyező értelemre nem juthatott — az eltérő javaslatokat további tárgyalás s elhatározás végett az őt kiküldött testülethez jegyzőkönyvei kíséretében beadja. 32. Ezen küldöttségek felváltva Pesten, vagy ő felsége többi országainak s tartományainak önmaguk által, ő felsége beleegyezésével kijelölendő valamely városában ülnek össze. 33. Azokban a két küldöttségnek elnökei közösen elnökölnek, s a tollat a két küldöttségnek külön toll vivői egyetértve — mindegyik saját nyelvén — vezetik. 34. Ezen javaslatkészitő küldöttség üléseiben, mind a magyar korona országainak, mind ő felsége többi országainak s tartományainak miniszterei részt vehetnek, sőt az egyik vagy másik küldöttség kívánatára részt venni, s a megkívántató adatokat, okiratokat és felvilágosításokat előterjeszteni tartoznak. 35. Ezen küldöttség javaslatai az országgyűlést határozási jogának szabad gyakorlásában nem korlátozzák; s a magyar korona országaira nézve ezen javaslatoknak országgyűlési tárgyalás alá A
