Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-27. Dobóczky Ignácz indítványa a Tisza-szabályozási ügyben - 1865-28. A bizottmányok alakitására és szervezésére kiküldött 12 tagu választmány véleményes jelentése

I 66 XXVHI. SZÁM. Csak e nyilatkozatok beérkezése után lesz képes alulirt választmány a fentebb érintett min­den egyes bizottmányra nézve a tagok számát, a melyet most csak hozzávetőleg jelölt ki, határozot­tan, s olykép javaslatba hozni, hogy egy részről a képviselőház tagjaiból mindannyi bizottmány egy­szerre megalakulhasson, más részről pedig egyes képviselők túl ne terheltessenek s a méltányosság azon elvének, miszerint egynél több bizottmányhoz csak azon képviselők osztassanak be, a kik ebbe önkényt beleegyeztek, érvényt lehessen szerezni. Magában érthető, hogy e jelentkezések által a háznak szabad választása semmi korlátozás alá nem esik; föltehető azonban, hogy a választásoknál minden egyes bizottmányra nézve figyelemmel leendenek a t. képviselőház tagjai különösen a jelentkezőkre, a mennyiben ezek száma a bizottmány tagjainak megállapítandó számát túl nem haladja. Mindannyi bizottmánynak átalános utasításul volna adandó : 1) hogy munkálataikban a törvényeinkben alapuló felelős miniszteri rendszer alapelvéből indul­janak ki; 2) hogy, a mennyiben szükségesnek vagy czélszertínek látnák, tanácskozásaikra a képviselőház körén kivül eső szakférfiakat is meghivhassák; 3) hogy azon esetekben, a midőn valamely kérdés eldöntése oly rokonkérdés megoldásától függ, a mely a másik bizottmány köréhez tartozik, a különböző bizottmányok egymással kiküldöttek által érintkezzenek; oly előkérdések pedig, a melyek két vagy több bizottmány további munkálataiban ki­indulási pontot képeznek, kellő elv-egység tekintetéből az érdekelt bizottmányok vegyes ülésében intéz­tessenek el; 4) hogy minden egyes bizottmány, tárgyai természetéhez képest, egy vagy több albizottmányra oszolhassák; a közös elvkérdések azonban a főbizottmány összes ülésében tárgyaltassanak. Az itt kiemelt tárgyakon kivül nem kevésbbé fontosnak tartja ugyan a választmány az or­szággyűlési képviselők választására vonatkozó 184 7 / 8-dik évi V-ik t. ez. tüzetes átvizsgálását is, a mi minden esetre szintén bizottsági előtárgyalás utján lenne eszközlendő; de mivel az emiitett törvény­ben teendő módosítások iránya, terjedelme és minősége nagy részben a községek, megyék, városok és kerületek végleges alakulásától függ: a választmány az e czélra egybeállítandó bizottság megválasz­tását későbbre véli halasztandónak. Miután alulirt választmány e jelentésében oly tárgyalásokat is hoz javaslatba, a melyek ed­digi törvényeink és intézvényeink módosításának kérdésével állanak kapcsolatban: minden félreértés és balkövetkeztetés megelőzése végett szükségesnek látja kijelenteni s a t. képviselőház részéről is annak idejében a bizottmányok megválasztásakor jegyzőkönyvileg kifejeztetni azt, hogy a ház e bizott­mányok megalakítása által legkevésbbé sem akar eltérni a fölirataiban kifejtett jogfolytonosság elvé­től, sőt ahhoz szigorúan ragaszkodva, a bizottmányok által készítendő munkálatokat oly javaslatokúi fogja tekinteni, a melyek csak az eddigi törvényes állapot tettleges visszaállitása s a koronázott király szentesítése után emelkedhetnek törvény erejére. A választmány nevében: Horvát Boldizsár s. k. választmányi jegyző. Pesten, april 12-én 1866.

Next

/
Oldalképek
Tartalom