Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.
Irományszámok - 1865-12. A magyar országgyülés képviselőházának válaszfelirata a legmagasb trónbeszédre
XII. SZÁM. - 41 hatóságok önkormányzata egyik fő része az ország belkormányzati önállóságának, melyet pedig Fölséged is méltóztatott legkegyelmesebben elismerni. Őszintén óhajtja mindenki, hogy a fönforgó fontos kérdések közmegnyugvással egyentíttessenek ki. De közmegnyugvást czélszerü változtatásokra nézve is csak ugy lehet biztosan reményleni, ha a tárgy és helyzet ismerete által érlelődnek az eszmék a nép körében is, ezt pedig semmi sem eszközli könnyebben, s az elfogultságot és az ismeretlentőli alaptalan félelmet semmi sem győzi le hamarabb, mint a nyilvános eszmecsere. A mit e részben a sajtó tehet, az inkább csak elméleti, s minden esetre kisebb körre van szorítva; midőn ellenben azon nyilvánosság, mely a köztörvényhatóságok alkotmányos életével párosul, gyakorlati téren hozza össze különböző vidékekről az embereket s az eszmecsere által tisztult fogalmak messze elágazva hatnak ki a népnek alsóbb rétegeire is. Meg vagyunk tehát győződve, hogy azon közmegnyugvást, mely nélkül a kiegyenlítés áldást hozó alig lehet, semmi jobban elősegíteni nem fogja, mint a köztörvényhatóságok alkotmányos önkormányzatának visszaállítása. Nem is tartunk mi attól, hogy a köztörvényhatóságok ezen visszaállításából, habár ideiglenesen is, lényeges nehézségek származzanak az állam kormányzatára; mert meg vagyunk győződve, hogy az országgyűlés időközben is kész leend megadni Fölséged felelős magyar minisztériumának azon hatalmat és segédeszközöket, melyek ily nehézségek elhárítására szükségesek lesznek. Bizton reméljük ezeknél fogva, hogy Fölséged kegyelmesen teljesitendi e kérelmünket, melyet alaptörvényeink rendelete, a közigazgatás érdekei és politikai czélszerüség egyaránt támogatnak. íme. föltártuk őszinte bizalommal érzelmeinket és óhajtásainkat Fölséged előtt. Tiszteletünk, szeretetünk és ingatlan hűségünk legszentebb tárgyai e földön: a Haza és Király; s e kettőnek egyesült érdeke, fő czélja törekvéseinknek. Alkotmányunk alapja a törvény; zárköve a királyi hatalom, s e kettőnek hódolni legfőbb polgári kötelesség. Csak akkor volna e kötelesség nyomasztó, ha egy részről a törvény, más részről a király akarata állandó és ki nem egyenlithető ellentétbe jönnének egymással. De azon kegyesség, melylyel Fölséged hű magyar népéhez szólott, s azon alkotmányos érzelmek, melyeket Fölséged legmagasabb trónbeszédében ismételve kifejezett, biztos reményt nyújtanak, hogy az. néha fölmerülő véleménykülönbségek mellett sem fogunk soha ily ki nem egyenlíthető kinos helyzetbe jutni. Fölséged nem fog tőlünk oly áldozatot követelni, melyet a pragmatica sanctióban kitűzött közös czél mulhatlanul nem igényel; mi pedig e czélnak biztosítására mindent hiven teljesitendünk, a mit kötelességünk parancsol és hazánk közjava kivan. Fölséged bölcsesége atyai kegyességgel fogja méltányolni szoros ragaszkodásunkat alkotmányunkhoz, mely a mi szabadságunknak is, Fölséged trónjának is legerősebb támasza. Bizonyitják a történelem lapjai, hogy azon nemzeteknél volt mindig legbiztosabb a trón, melyek legszilárdabb hűséggel védték alkotmányos törvényeiket. Legyen meggyőződve Fölséged, hogy ragaszkodásunk ősi alkotmányunkhoz, s ragaszkodásunk Fölséged királyi házához, melyet nemzetünk az alkotmány alapján önkényt és szabadon emelt Magyarország trónjára, ugyanazon egy forrásból ered: a kegyeletnek legtisztább forrásából. Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk Pesten 1866-dik évi február hó 24-dik napján Császári Királyi Fölségednek legalázatosabb szolgái : Magyarországnak országgyülésileg egybegyűlt képviselői. Szentiványi Károly, s. k. a képviselőház elnöke. Tóth Vilmos, s. k. a képviselőház jegyzője. IKOMÁNYOR. 186 s / 6 . 6
