Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-9. A magyar országgyülés képviselőháza elé terjesztett válaszfelirati javaslat a legmagasb trónbeszédre

IX. SZÁM. 29 igazgatást, melyeknek egyike sem alkotmányos, só't egyike még azonfelül idegen is, a mennyiben a ma­gyar kormányhatalomtól semmi függésben nincsen. Jogfolytonosságot kérünk tehát Fölségedtó'l törvényeink értelmében, különösen parla­menti kormányt, felelős minisztériumot és a köztörvényhatóságok alkotmányos lielyreállitását. Mi csak a törvény teljesítését kívánjuk; mert a nem teljesített törvény holt betű,- jogfolytonosság nélkül az al­kotmány nem él. Nem kérünk mi politikai lehetetlenséget; nem szándékunk a birodalom biztonságát veszélye ztetni vagy fejedelmünk törvényes jogait csorbítani, s méltányolni fogjuk mindig a társorszá­gok jogos igényeit. Nagyfontosságú közérdekeknek tekintjük mi is ezeket, de meg vagyunk győ­ződve, hogy a felelős magyar miniszterek kinevezése és a köztörvényhatóságoknak alkotmányos helyreállítása e nagyfontosságú közérdekekkel nincs ellentétben. Tudjuk, hogy azok után, mik tizenhét év óta, befolyásunk nélkül történtek, az átmeneti korszaknak sok nehézségei lesznek; tudjuk, hogy a közigazgatás több ágainak tettleges átvétele és rendezése hosszabb időt igényel s talán némi bonyodalmakkal is jár, melyeknek tisztába hozatala nagy óvatosságot fog kívánni. De még e tekintetek sem teszik mulhatlanul szükségessé az absolut rendszernek további fentartását, nem zárják ki annak lehetőségét, hogy alkotmányunk tettleg éljen azalatt is, mig az egyes törvények módosítása fölött tanácskozunk. Átmeneti korszakban a felelős minisztériumnak eljárása sem lehet mindenben oly szorosan szabályszerű, mint a soha meg nem zavart s félbe nem szakasztott alkotmányos élet rendes folyamá­ban. Országgyűlésünk ezt mindig figyelembe veendi, s a felelős magyar minisztériumnak, mint parla­menti kormánynak, eljárását mindazokra nézve, mik a kiegyenlítésnek alkotmányos líton eszközlését, a közigazgatásnak átvételét s idő közben vezetését illetik, szigorúság helyett méltányos elnézéssel fogja megítélni; sőt az e czélokra intézett őszinte törekvést lehetőleg támogatni is kész leend. El lesznek ily módon háríthatók a netalán fölmerülő nehézségek, s el fognak bizonyosan hárittatni, ha e részben az országgyűlésnek buzgó igyekezetét Fölségednek királyi hatalma is kegyel­mesen támogatja. Alkotmányunk ily lényeges részének visszaállítása emelni fogja a nemzet bizalmát, s megszünteti azon aggodalmat, mely az óhajtott sikert leginkább gátolhatná. A felelős minisztérium birni fogja, kineveztetésénél fogva, Fölséged bizalmát, birni fogja, mint parlamenti kormány, az országét is. E kettős bizalom alapján tehát, folytonosan érintkezve mindkét részszel, közreműködése által könnyíteni fogja az országgyűlési egyezkedések menetét, felvilágosításaival sok kétséget előlege­sen eloszlathat s az eltérő véleményeket közelebb hozhatja egymáshoz. Sőt hivatalos állásánál fogva gyakrabban érintkezvén Fölséged többi országainak államférfiaival, előmozdíthatja e részben is sok nehéz kérdésnek kiegyenlítését. Ha ellenben Fölséged e jogos és méltányos kérelmünket nem teljesítené, s az absolut kor­mányzati rendszert ezentúl is föntartva, megtagadná tőlünk a parlamenti kormány és felelős minisz­térium visszaállítását, súlyos aggodalom fogná el ismét kebleinket, s ingatag reményünk nehezítené lelki nyugalmunk megőrzését, melyre pedig az elénk tűzött nehéz kérdések megoldásánál oly nagy szükségünk van. Jelen országgyűlésünk összehivatott a pragmatica sanctio által is biztosított alkot­mány alapján. Feladata: módosítani törvényeink némely lényeges pontjait; megkoronázni Magyaror­szág királyát, s a haza boldogabb jövőjét megalapítani. Vegye kegyelmesen tekintetbe Fölséged: minő helyzet lenne az, ha az ország ugyanakkor, midőn képviselői által ezen alkotmányos jogot gya­korolja, minden egyebekben alkotmányon kivül állana ? A parlamenti kormány s felelős minisztérium mellett másik lényeges kelléke alkotmányunk­nak: a megyék, kerületek és városok hatósági törvényes önkormányzata. S e kettő válhatlan kapcsolat­ban áll egymással. Magyarország minden institutióit az önkormányzat eszméje lengi át; a közigazgatás támoga­tására ez egyesíti a legjobb erőket; ez nyújt nyilvánossága által a visszaélések ellen legbiztosabb ellen­őrséget, ez korlátolja a tisztviselői hatalom jogtalan túlterjeszkedését. Alkotmányos életünk folytán ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom