Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-5. Februári nyiltparancs

V. SZÁM. 17 vedékek, míg alkotmányos utón meg nem változtatnak, a fenálló törvények értelmében szedetnek be. Az államadósság a birodalmi tanács ellenőrzése alá van helyezve. 11. §. A törvényhozás azon tárgyai, melyek a magyar koronához nem tartozó minden királyságot s országot közösen érdekelnek, az 1860-iki mindszenthó 20-án kelt diploma III. czikkelye szerint, a magyar korona országaiból küldött tagok nélkül alakult birodalmi tanács alkotmányos hatásköréhez tartoznak. Ezen szűkebb birodalmi tanácshoz tartoznak tehát a 10. §-ban elősorolt ügyek kivételével mindazon törvényhozási tárgyak, melyek a szűkebb birodalmi tanácsban képviselt országgyűlések számára országszabályzatok által világosan fenn nem tartvák. Ugyan ez áll egyes országgyűléseknek fönntartott azon tárgyakra nézve is, melyeknek közös tárgyalását az illető országgyűlés indítványozza. Ha a szűkebb birodalmi tanács s az abban képviselt egyes országgyűlés között, az elsőnek a közös ügyekben illetőségére nézve kételyek merülnének föl, azok iránt a szűkebb birodalmi tanács indítványa folytán a Császár határoz. 12. §. A törvényjavaslatok kormányi előterjesztésekként kerülnek a birodalmi tanács elé. Szintúgy ennek is jogában áll a hatásköréhez tartozó tárgyakban (10. és 11. §.) törvényeket javaslatba hozni. Ily törvényekhez mindkét ház beleegyezése s a Császár szentesítése szükséges. Í 13. §. Ha oly időben, midőn a birodalmi tanács egybegyűlve nincs, annak hatásköréhez tartozó valamely tárgyban sürgős intézkedések teendők, a minisztérium a történt intézkedés okait s eredményeit a legközelebb következő birodalmi tanács elé terjeszteni köteles. 14. §. Arra, hogy az összes, illetőleg szűkebb birodalmi tanács valamely határozata érvényes legyen, mindkét házban a jelenlevők átalános szavazattöbbsége szükséges. Oly indítványokra nézve, melyek ezen alaptörvényben eszközlendő változtatásokra czélzanak, mindkét ház két harmadának szótöbbsége kívántatik. 15. §. A követek házának tagjai választóiktól utasításokat nem fogadhatnak el. 16. §. A birodalmi tanács minden tagja szavazási jogát csak személyesen gyakorolhatja. 17. §..A követek házába valamely országból küldött tagok hivatása megszűnik azon napon, melyen az illető országban uj országgyűlés lép egybe. E tagok azonban a követek házába újra megválaszthatok. Ha valamely tag meghal, vagy személyes képesítését elveszti, vagy a birodalmi tanács tagjakénti működésében tartósan gátoltatik, uj választás eszközlendő. 18. §. A birodalmi tanács elnapolása, valamint a követek házának feloszlatása a Császár rendelete folytán történik. Föloszlatás esetében a 7-dik §. szerint uj választások eszközlendők. 19. §. A miniszterek, udvari kor látnokok s a központi kormányszékek főnökei minden tanácskozásban részt vehetnek, előterjesztvényeiket személyesen vagy küldötteik által támogathatják. Kívánságukra mindannyiszor meghallgatandók. A szavazásban csak akkor vehetnek részt, ha valamely ház tagjai közé tartoznak. 20. §. A birodalmi tanács mindkét házának ülései nyilvánosak. Mindegyik háznak azonban jogában áll, a nyilvánosságot kivételesen kizárni, ha ezt az elnök, vagy legalább tiz tag kívánja, s a ház a hallgatóság eltávolítása után, zárt ülést határoz. 21. §. Az ügyvitel s a két ház egymás közötti kölcsönös érintkezésének részletesb rendjét az ügyrendtartás szabályozza. Hogy ezen hiteles magyar fordítás a német nyelven ezer nyolczszáz hatvanegyedik évi február hó 26-án kibocsátott legfelsőbb nyiltparancs és az azzal egyidejűleg megjelent birodalmi képviIKOMÁNYOK. 186%. 3