Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-4. Oktoberi diploma

IV. SZÁM. 4. szám. (V. ÜLÉS, 30. JEGTZŐKÖNlfVI PONT.) ..'''• "• Mi Első Ferenez József .-ji"-'-' Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehország, Lombardia és Velencze, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Graliczia, Lodomeria és Illyria s Jeruzsálem királya stb.; Ausztria föherczege; Toscana és Krakkó nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Stájer, Karántán, Krajna és Bukovina herczege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófja; Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza és Guastalla, Osvieczin és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára herczege; Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görz és' Gradiska herczegített grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Lausitz, és Istria őrgrófja ; Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja ; Triest, Cattaró és a szláv örgrófság ura; a Szerbvajdaság nagyvajdája stb. ezennel tudtul adjuk mindenkinek : Miután dicső emlékű Elődeink bölcs gondossággal törekedtek fenséges Házunkbari határozott alakú öröködési rendet megállapítani, a boldog emlékű VI. Károly császár O cs kir. apostoli Felsége által véglegesen és változhatlanul megszabott öröködési rend azon állami, alap- és házi törvényben lőn szabályozva, mely Pragmatica Sanctio nevezet alatt ismeretes s különböző országainkban és tartományainkban, ezek törvényes országrendjei által elfogadva, fönáll. Az állam- és népjogi szerződések folytán azóta nagyobbodott és erősödött ausztriai birodalom a meghatározott örökösödési rend és különféle alkatrészeinek a fönemlitett országok és tartományok jogaival és kiváltságaival öszhangzásba hozott oszthatlansága és elválaszthatlansága rendithetlen jogalapján, a rátódult veszélyeket és megtámadásokat, népeinek hűségére, ragaszkodására és vitézségére támaszkodva, s az által hordozva, győzelmesen leküzdötte. Házunk s alattvalóink érdekében uralkodói kötelességünk azt hozza magával, hogy az ausztriai birodalom hatalmi állását megőrizzük s annak biztosságára a világos s minden kétértelműség nélkül megállapított jogállapotokban és összetartó közreműködésben fekvő kezességet nyújtsunk. Ezen kezességet csak oly intézmények és jogállapotok nyújthatják teljes mértékben, melyek országaink és tartományaink történelmi jogérzelmének, azok fönálló különféleségének, s a közöttünk létező oszthatlan és fölbomolhatlan szilárd kapcsolat követelményeinek egyaránt megfelelnek. Megfontolván, hogy birodalmunkban a közös szerves intézmények és az egyetértő közrehatás elemei, alattvalóinknak a törvény előtti egyenlősége, mindnyájokriak biztosított szabad vallásgyakorlat, állapot- és születéskülönbségtől független hivatalképesség, s a mindnyájukat egyaránt illető közös katona- és adókötelezettség, a robot megszüntetése és a közbenső vámvonal eltörlése által öregbedtek és megszilárdultak; — továbbá tekintetbe véve, hogy az államhatalomnak az európai szárazföld minden országaiban központosítva léte miatt, a legmagasb államfeladatok közös ellátása birodalmunk biztosságára, s az egyes országok jóllétére nézve mulhatlanul szükségessé vált: — az országok és tartományok közt korábban létezett különféleségek kiegyenlítése s alattvalóinknak a törvényhozás és közigazgatásban czélszerüleg szabályozott részvétele végett, a Pragmatica Sanctio alapján és hatalmunk teljességénél fogva állandó és visszavonhatlan állami alaptörvényül Önmagunk, valamint zsinórmértékül uralkodásbeli törvényes Utódaink elé, következendőket határoztuk és rendeltük: I. A törvények hozásának, megváltoztatásának és megszüntetésének joga Általunk és Utódaink által, csak a törvényesen egybegyűlt országgyűlések, illetőleg a birodalmi tanács közremunká12