Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.
Irományszámok - 1865-2. A képviselőház rendszabályai
6 II. SZÁM. 43. A 41-ik és 45-ik czikkben emiitett esetek kivételével a tárgy alapelvéhez és lényegéhez egy szernél többször szólani nem lehet. . 44. A feljegyeztetés az elnök által e végre megbízott jegyzőnél történik, ki a szónokokat sor szerint felszólítja. 45. A miniszterek, vagy az illető tárgyra általok a háznak eleve bejelentett megbízottak, tárgyalás közben bármikor kérhetnek szót. . 46. Szót kérhetnek bármikor azok is : 1-ör, kik napirendet indítványozni, 2-or netáláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy 3-or a házi rendre hivatkozni akarnak. 47. Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát visszavonni; ha azonban más valaki azt magáévá teszi, a tárgyalás tovább foly. 48. Beszédet írásból olvasni tilos. 49. Az indítványozón és bizottmányi előadón kívül a tagok saját helyeikről is szólhatnak. 50. Az ülés mindig az előbbi ülés jegyzőkönyvének felolvasásával veszi kezdetét. 51. A jegyzőkönyvben foglaltatni kell: 1-ör a szavazás alá került kérdéseknek szó szerinti szerkezetben, 2-or a szavazás eredményének, 3-or a szavazás nélkül hozott s az illető indítványt elfogadó határozatoknak. 52. Ha a jegyzőkönyv szerkezete ellen oly kifogás tétetik, melyet az illető jegyző el nem oszlathat, az elnök megkérdi a házat; és ha a többség a kifogást alapodnak találja, a jegyzőkönyv még azon ülés alatt njra szerkesztetik. • . 53.. A jegyzőkönyv az elnök és a szerkesztő jegyző aláírásával hitelesíttetik. .54. A jegyzőkönyv hitelesítése' után az elnök vagy a jegyzők egyike a közelebbi ülés óta benyújtott kérvényeket kivonatban előterjeszti. Ezután a beérkezett jelentésekről, s kivéve a névteleneket, minden más iratokról tétetik a háznak jelentés. 55. Napirenden kivüli tárgyról a ház engedelme nélkül senki sem szólhat. 56. A módositványokat az elnöknek írásban kell benyújtani. Ha uj inditvány adatik elő, az eredeti inditvány iránti tárgyalás és szavazás előre bocsáttatik; ezután az uj 'indítványnak elsősége van az elesett első inditvány módosítása felett. 57. A szólót beszédében megszakasztani nem szabad. 58. Egyedül az elnöknek van joga a .szólót", még pedig beszéde megszakasztásával is, rendre utasítani,'s ha a rendreutasitás azonegy előadásban már két ízben megtörtént, a szónok előadván mentségét, a ház, az elnök kérdésére, a fenforgó tárgyban elvonhatja tőle a szót, s a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. 59. A tanácskozás bezárása után az elnök felteszi a kérdést szavazásra. A kérdés feltevése iránt uj tanácskozást kezdhetni, mely felett a szavazás megkezdése előtt a ház határozni fog. 60. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk avagy inditvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. , 61. A szavazás megkezdése előtt a kérdést, czikket avagy indítványt az elnök vagy egyik jegyző újra felolvassa. 62. A szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Atalános többség határoz minden esetben. Ha az eredmény kétséges, uj kísérlet tétetik, s a többség személyesen összeszámittatik. 63. Hüsz tagnak írásban beadott kívánságára, az elnöki kijelentés előtt is és után is, névszerinti felhívás mellett történik nyilvánosan a szavazás. 64. A kérdtst mindig ugy kell feltenni, hogy egyszerű igennel vagy nemmel felelhessenek a tagok. 65. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 66. Tanácskozásra és határozásra az igazolt tagok atalános többségének jelenléte szükséges. 67. Határozatai ellen a ház semmiféle ellenmondást nem fogad el. 68. Pénzajánlatnál mindig a legnagyobb összeg jő szavazás alá.
