Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.
Irományszámok - 1865-2. A képviselőház rendszabályai
4 , II. SZÁM. 7. Ha a vizsgáló osztálynak valamely tagja a vizsgálata alá tartozó valamelyik tagnak jelölt társa volt, ezen tagnak vizsgálatánál nincs szavazata az osztálygyülésben. 8. Azon választások, melyek iránt vitatkozás lehet, csak a ház alakulása után és átalános szótöbbségen alapuló véleménynyel terjesztetnek elö\ 9. Kifogás nélküli választásnaktekintetik, melynek választási jegyzó'könyve rendben van, s mely iránt panasz beadva nincs. • 10. Panaszt esak'az illető választókerületi követjelöltek, vagy választók, s egyedül Írásban tehetnek, s az csak ugy vétetik figyelembe, ha okadatolva van. 11. Azon tagok igazolására, kik az országgyűlés elejére meg nem jelentek, s ekkép a kilencz osztályba fel nem osztattak, a ház saját kebeléből fog egy kilencz tagú állandó bizottmányt választani. • • 12. Minden osztályban a tagok legalább fele részének kell a vizsgálatnál jelen lenni. 13-. Minden választás érvénye felett, ha az kétségbe vonatott, a ház határoz. Ha szükségét látja, a választás iránt vizsgálatot is rendelhet, melynek költségeit a vesztő fél viseli, s melyre saját kebeléből is küldhet ki vizsgáló tagokat; az érdeklett tagnak azonban, a vizsgálat bevégeztéig, tagsági jogát fel nem függesztheti. A vizsgálatra megbizottaknak minden a választás iránt a házhoz érkezett irományok kiadatnak. A választás érvénye felett szavazásra kerülvén a sor, az elnök felszólítására először felállanak azok, kik az osztály-előadó jelentése mellett vannak, azután pedig azok, kik ellene vannak. Kétség esetében a kísérlet ismételtetik. Ha a többség ekkor sem volna világos, a már igazolt tagok névsor szerint felszólittatnak, s golyózás utján történik a szavazás. 14. A ház alakulása kimondatván, az igazolt követek ellen többé panasz el nem fogadtatik. Az idő közben történő választások ellen a választás napjától harmincz napig fogadtatik el panasz. II. SZAKASZ. A ház alakulásáról. 15. Midőn a ház általi érvényesítés nyomán az elnök már 226 tagot nyilatkoztatott ki törvényesen választott képviselőnek, s kifogástalan választásuk iránt előadandó jelentés többé nincs, a ház igazolt tagjai a hivatalnokok választásához fognak. 16. Először az elnökre történik szavazás ekkép: A jegyzők egyike betűrend szerint felolvasván az igazolt tagok neveit, ezek egyenkint megjelennek és a korelnök előtt kitett ládába teszik czéduláikat. Az első felolvasás alkalmával jelen nem voltak nevei, szavazataik beadhatása tekintetéből, végül még egyszer felolvastatnak, s ekkor a korelnök felügyelete alatt a jegyzők a gyűlés szine előtt összeszámítják a szavazatokat, s a korelnök kimondja az eredményt. 17. Ha átalános többség nincsen, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott. 18. Ezután az előbbi módon egymás után két alelnök, s egyszerre hat jegyző választatik. 19. Ekkor az elválasztott hivatalnokok helyeiket elfoglalván, az elnök kinyilatkoztatja, hogy a ház alakulva van. 20. Az elnök, alelnökök és jegyzők nevei hivatalos tudomás végett a minisztérium által a királynak följelentetnek. III. SZAKASZ. A tanácskozási rendről. 21. A tanácskozás előkészítése végett a ház, az elnök és alelnök kivételével, sorshúzás utján minden ülésfolyamra kilencz osztályra osztatik fel. *
