Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-12. Fölirási javaslat

tartandó. De az integritás nem csupán abból áll, hogy az ország területéből semmi el ue szakittassék, hanem az, a politikai integritást is magában foglalja. Midőn tehát a végrehajtó hatalom lehetetlenné teszi, hogy az országnak valamely része vagy a magyar koronához tartozó valamely ország alkotmányszerüleg részt vehessen az ország legfontosabb politikai működésében, s együtt gyakorolhassa a törvényhozás jogát, az ország politikai integritása van megsértve. A múlt idők szomorú eseményei káros félreértéseket idéztek elő közöttünk és nem magyar nemzetiségű polgártársaink között. Ezen polgártársainknak nemzetiségök érdekében és Horvátországnak közjogi állása érdekében is követeléseik vágynak, miket ignorálnunk nem lehet, de nem is akarunk. El vagyunk határozva mindent elkövetni, hogy a félreértések elháríttassanak s teszünk mit az ország szétdarabolása s önállóságának föláldozása nélkül tehetünk, hogy a honnak minden nemzetiségű polgárai érdekben s érzelemben összeforrjanak. Óhajtjuk törvényeink azon rendeleteit, mik e részben akadályul szolgálhatnak, közös érdekeink szerint méltányosság alapján módositani, s hogy ezt eszközölhessük, múlhatatlanul szükége* az országgyűlésnek mielőbbi kiegé:___£zitése. Erdélynek haladék nélküli meghivását s megjelenhetését semmi sem gátolja. Erdélynek egyesülése Magyarországgal 1848-ban törvényesen létre jött, és pedig a két országnak közös óhajtása folytán, melyet mind a magyar, mind az erdélyi országgyűlés ünnepélyesen s egyhangúlag kijelentett. Hiszszük, hogy Erdélynek nem magyar nemzetiségű polgárai sem fogják koczkáztatva látni az egyesülés által nemzeti érdekeiket, mert megnyugvást és teljes biztosítást fognak találni azokban, miket mi más | nemzetiségű polgártársaink irányában határozni s tenni fogunk. A mi Horvátországot illeti, nem követeljük, hogy az ő kisebb számú képviselőik ellenében a mi nagyobb számunk határozzon az általok netán előadandó követelések s föltételek fölött. Horvátország saját territóriummal bir, külön állása van, s nem volt soha bekebelezve Magyarországba, hanem kapcsolatban állott velünk, és társunk volt, ki jogainkban s kötelességeinkben, szerencsénkben, bajainkban osztozott. Ha tehát mostHorvátország mint ország akar részt venni törvényhozásunkban, ha előbb tisztába akar jöni velünk azon föltételekre nézve, mik mellett közjogi állását Magyarországgal kész összekötni, ha erre nézve úgy akar velünk érintkezni, mint nemzet nemzettel, nem fogjuk azt visszautasítani, csak azt kivánjuk, hogy Horvátország ne gátoltassék, miszerint küldöttjeit országgyülésünkhez küldhesse, s ez által nekünk is, nekiek is mód ós alkaloiü nyujtassék az értekezést közjogi alapon megkezdhetni. Mindaddig tehát, míg azok, kik törvény szerint az országgyűlésre meghívandók, meghíva nem lesznek, mi az országgyűlést kiegészítettnek nem tekinthetjük, s törvények alkotásába s koronázási egyezkedésekbe nem bocsátkozhatunk. Legfontosabb alaptörvényeink, különösen az 1848-ik évi lényeges közjogi törvények hatályon kivül tétettek. Parlamentáris kormányunk, felelős minisztériumunk most sincs. Esküdtszéki eljárással párosult sajtótörvényünk vissza nem állíttatott. Világos törvényeink ellenére a közadó országgyűlésen kivül absolut hatalommal állapíttatott meg, törvényeinkben ismeretlen s a nemzet által soha el nem fogadott indirect adók hozattak be, s mind a törvény ellen megállapított direct adó, mind a jogtalanul behozott indirect adók még most is követeltetnek; sőt hogy az absolut rendszernek igért megszüntetése iránt hitünk végkép elenyész szék, s remény és bizalom keblünkben újra föl se éledhessenek, keserű gúny gyanánt most legújabban oly rendeletet adott ki az alkotmányellenes absolut hatalom, miszerint a törvénytelen adó fegyveres erőszakkal is behajtatik, Es ez azon pillanatban történik, midőn a Fölséged által összehívott országgyűlés együtt van, s a nemzettől az követeltetik, hogy teljesítse a sanctio pragmatica szerinti kötelezettségét ós koronázzon, holott más részről az ezen kötelezettséggel viszonos föltételek teljesítésére nézve még csak komoly szándék sem mutatkozik. Nem csodáljuk, hogy az absolut hatalom, midőn alkotmányunkat félretette, felfüggesztette egyszersmind ezen törvényeket is, mert parlamentaris kormány, esküdtszéki eljárással párosult sajtószabadság és a nemzetnek azon sarkáig latos joga, miszerint országgyűlésen kivül semiféle közadót kivetni s be-