Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

a szomszéd felé irányzott mindenik vonalnak és járatnak a külhatártóli valódi távolságát megszabni, s ily föld alatti vonalnak mindenik végén — egyszersmind kivül is állandó pontokat kitűzni, s igy mind a két felet saját határaiba vezetve, biztosításukról gondoskodni köteles. 42. §. Ha pedig szemle alkalmával ugy találná, hogy az átlyukasztás mind a két fél által mivelt érczásvány-telep­zetek vonulata vagy dőlése (Verflaechen) szerint már meg­történt, nemcsak a bányatelkeknek külhatárát, a bányá­ban föld alatt is kijelölni (die Ortung in die Grube stellen) s mind két szomszédnak föld alatti határait, további súrló­dások s innen származó perlekedések megelőzése végett, egy állandó határjegy leszogezésével megállapítani, hanem az alattomos orozás által kiemelt ásványok árát is kiszá­mítani, és a kárvallottat mind az ásványokra, mind a birói költségekre nézve rövid utón kármentesíteni tartozik. 43. §. Hogy pedig az ily ásványorzások, birói eljárás előtt is meggátoltassanak, az illető szomszéd bányabirtokos­ságok, az érczásvány-telepzetek vonulata vagy dőlése sze­rint történendő valóságos átlyukasztások esetében, az át­lyukasztás pontjától minden részre pontosan mért 3 ölnyi távolságra a további munkával nyomban felhagyni, s az átlyukasztás esetét, a bányabiróságnak haladék nélkül be­jelenteni kötelesek. 44. §. A szomszéd és határos bányatársulatok közt törté­nendő bárminemű átlyukasztások eseteiben, a határosokat szokatlan és kitürhetlen büdösséggel, füsttel, rósz szán­dékú elrekesztésekkel, a víznek a szomszéd telkére való vezetésével, vagy más ilynemű káros módokkal boszan­tani nem szabad; máskülönben a bányabirtokos, két har­madában a társládának, egy harmadában a sértett fél­nek jutandó 100 fttal, minden egyes felvett vagy megbí­zott személyért 10 fttal; bányamunkások pedig 40 forint­tal lesznek fényitendők. Magában értetvén, hogy a tisz­tekért ily esetben maga a bányatársulat kezeskedik és fi­zet, — viszkereseti joguk mindazáltal ellenök fennmarad. 45. §. Végre azon esetekben, ha valamely bányában a szik­lákat tűz erejével kellene lágyítani, — e gyakorlatot, miu­tán azt előbb a bányabiróság is megismerte, a szomszéd által kivánt átlyukasztással füstokozás ürügye alatt gá­tolni nem lehet; ellenben ha más bányában átlyukasztást az kérne, ki tűz segedelme nélkül munkáját nem végezheti, a szomszédokkal a füst alkalmatlanságainak eltávolítása iránt megegyezni tartozik, —különben mint törvényszegő, a fölebbi §. értelme alá esik. 10-ik czikk: Régi adományzásokból támadt perek elinté­zése módjáról. 46. §. Hogy ha az ásványér lejtős dőlése szerint adomány ­zott telekben az erek, és igy a telkek is egymást átmet­szenék, a régibb felkérő a telkén átnyúló erét saját hatá­rai közt használandja, az ezen túl terjedő érhez pedig a ké­sőbbi felkérönek joga fennmarad. Ha azonban ily erek összefolynának s egyesítve tovább terjednének, és sem vonulat vagy dőlés se más alkatrészek minémüsége ki nem mutatnák, hogy melyike nyeletett el a másik által : ezen összefolyt érnek az érintkezési ponton túli használata #

Next

/
Oldalképek
Tartalom