Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

28. §. Az 1848-ig fennállott váltótörvényszékek és kerületi táblák törvényszerű helyeiken és területeikkel. 29. §. Végre a királyi kúria, — és pedig a királyi tábla egyúttal mint első folyamodásu biróság is mindazon perekben, a melyek a magyar törvények szerint korábban is ide tartoztak, a mennyiben ezek későbbi törvények által meg nem szüntetvék. A hétszemélyes tábla egyedül mint fölebbviteli legfőbb biróság, az ügyek szaporodása által igényelt azon módositással: hogy mint eddig a váltó-, ugy ezentúl a fenyítő és úrbéri ügyek is külön szakosztályokban legyenek elintézhetök; magában értetvén, hogy mindegyik szakosztálynak, a törvény által meghatározott számú tagokból kell állnia. II. FEJEZET. Birói illetőség. a) Személyes keresetekben, 30. §. Személyes keresetekben a biróság illetőségét, menynyire az adós levélben vagy szerződésben a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely, vagy az ügy eldöntésére bizonyos biróság kikötve nincsen, a perben álló alperes rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza. 31. §. Oly alperes, ki valamely ingatlan vagyonnal bir, habár rendes lakását másutt tartaná is, azon biróság elé is megidézhető, melynek kerületében ezen ingatlan vagyon fekszik. 32. §. Ha ugyanazon perben több alperes áll: a felperesi keresetlevélben első helyen megnevezett alperesnek személyes bírósága a többi alperesre is kiterjed. 33. §. Megyékben a személyes keresetek fölött, ha'ezek sommás szóbeli eljárás alá tartoznak, 12 és illetőleg 60 frt. erejéig a községi bíró, azontúl a járásbeli szolgabíró , a rendes szóbeli és rendes írásbeli perek fölött pedig, a mennyire azok törvény szerént a királyi vagy kerületi tábla elé nem tartoznak, a megyei állandó törvényszék itél. b) Birtok-perekben. 34. §. Ingatlan vagyonra irányzott keresetek azon birtok bíróságához tartoznak, a melynek hatósága alatt a keresetbe vont ingatlan vagyon fekszik. 35. §. A birtok bíróságát a megyékben az 1848-ik IX és XI törv. czikk. alapján, figyelmezve különösen a telekkönyvi intézvényre is, a megyei állandó törvényszék gyakorolja. c) Városi biróság. 36. §. Szabad kir. városokban és rendezett tanácsú mezővárosokban a sommás szóbeli perek bírája a bíró, két tanácsos hozzájárulásával; — a rendes perekben pedig a városi törvényszék. A városi tanácsnak s illetőleg a városi bírónak illetősége kihat a város határában létező minden egyénre és javakra különbség nélkül; egyedüli kivétel alá csak a megyék székházai esnek. 2