Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-48. Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottmánynak

hatoságával pedig, csak a megye hivatalos nyelvén közlekednek. 10-§. A megye, szabad kertilet, vidék vagy város,tulajdon tisztviselőinek, szintén saját hivatalos nyelvén adja ki határozatait s rendeleteit. 11. §. A megyék, szabad kerületek, vidékek s városok egymás között, valamint a különféle egyházi hatóságokkali érintkezéseikben is, — vagy azon hatóságok hivatalos nyelvén, melyekhez a közlés intézendő, vagy magyar nyelven közlekednek. 12. §. A megyék, szabad kerületek, vidékek és városok mindennemű és rangá felsőbb hatóságokhoz, saját hivatalos nyelvükön teszik jelentéseiket, felirataikat s más felterjesztéseiket, azonban akként, hogy a mennyiben ezen saját hivatalos nyelv nem a magyar volna, hasábszerüleg (columnaliter) a szöveg magyar nyelven is alkalmazandó. 13. §. A felsőbb hatóságok, nem magyar hivatalos nyelvű megyék, szabad kerületek, vidékek s városokhoz intézendő rendeleteiket, s meghagyásaikat, magyar nyelven ugyan, - de szintén az illető megye, kerület, vidék vagy város hivatalos nyelvének is hasábszerüleges alkalmazása mellett bocsájtandják ki. H. §. Községi, megyei, szabad kerületi, vidéki és városi köztanáeskozásoknál, mindenki jogositva van, saját nemzeti nyelvét használni; valamint mindenkinek szabadságában áll, az ország bármely hatóságához (ide értve a katonai hatóságokat is) kérvényeket saját nemzeti nyelvén benyújtani, és azokra a határozatot ugyanazon nyelven igényelni. 15. §. Törvénykezési nyelv községi hatóságoknál, a község, — járási s kerületi bíróságoknál, a járás illetőleg kerület, — megyei, szabad kerületi, vidéki és városi bíróságoknál s törvényszékeknél pedig ezeknek hivatalos nyelve. 16. §. Váltó törvényszéki s kerületi táblai bíróságok, a saját hatósági területek béli, bármelyik nemzeti nyelven szerkezteit beadványt elfogadni s ugyanazon nyelven elintézni tartoznak. 17. §. Fenyítő ügyekben, a vádlott nyelvén kell a vizsgálatot s tárgyalást megtartani, és az ügyet elintézni, valamint a tanúkat is saját nyelvükön kell kihallgatni; kivételt képezvén oly esetek, melyekben a vádlottnak vagy tanúknak nyelve, az illető törvényhatóság területén s környékén nem divatos; mely utóbbi esetben a bíróság köteles leend hiteles tolmács alkalmazásával eszközölni a kihallgatásokat. 18. §. • Felebbviteli törvényhatóságokhoz a felebbezett ügyek eredetben terjesztetnek fel, honnan az ítéletek s