Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-44. Királyi leirat

dendö követek választására tettleg fel is szólir tottuk. • Szükségesnek látjuk továbbá az egybegyűlt Főrendeket és Képviselőket felszólítani, miszerint akár királyi előterjesztéseink, akár az országgyűlés részéröli kezdeményezés folytán oly törvényjavaslat tárgyalásához fogjanak, mely a Magyarországunk nem magyar ajkú lakosainak nemzetiségi jogait, azok terjedelmét, mind nyelvük és nemzetiségi kifejlődésükre, mind pedig közigazgatási viszonyukra nézve határozottan s világosan formulázva tartalmazza. A ml különösen az országban lakó szerbeket illeti, föntartjuk magunknak ezen nemzet ősi kiváltságait, jogait s nemzeti érdekeik biztosítékait illetőleg, a Szerb Vajdaságnak Magyarországunkhozi visszacsatolása alkalmával, legközelebb tartott nemzeti gyülekezetükben kifejtett kívánságaik alapján teendő intézkedéseinket és előterjesztéseinket további tárgyalás és foganatosítás végett az egybegyűlt Főrendek és Képviselők elé juttatni. Reményijük végre, miszerint az egybegyűlt Főrendek és Képviselők jelen föladatuk magasztos voltától áthatva, minden törekvéseiket annak megoldására irányozandják, s a birodalom tényleges viszonyainak elutasithatlan igényeit szem előtt tartva, elismerendik, miként Mi, mint Magyarország örökös királya koronázási hitlevelünk iránti tárgyalásokba mindaddig nem bocsátkozhatunk, míg a fent elősorolt ügyek költsönös megállapodás után véglegesen el nem döntettek. A mi Ferdinánd Császár és király 0 Felségének trónróli lemondását illeti, midőn az ide vonatkozó okmányok állítólagos alaki hiányai iránt támasztott ürügyet komolyan visszautasítanék, az országgyűlésre egybegyűlt Főrendekkel és Képviselőkkel azt akarjuk tudatni, miszerint Felséges Nagybátyánk az általa 1848-ik évi karácsony hó 2-án kiadott lemondási oklevélben „az ausztriai császárság és minden alatta egyesült királyságok", — melyek között Magyarországunk is kétségtelenül foglaltatik, nem különben minden bármi néven nevezendő tartományok koronájáról lemondván, s O cs. kir. Fönsége Ferencz Károly föherczeg, az öt illető trónörökösödésről viszszalépvén, Mi ennek folytán a Minket születésünknél fogva illető trónra léptünk, s miután Mi nem csak felséges Nagybátyánk Ferdinánd Császár és Király leléptet s fenséges Atyánk Ferencz Károly föherczeg lemondását, de a Mi trónraléptünket is minden népeinkkel ünnepélyesen tudattuk, erre vonatkozó uj okmány kiállításának szüksége az ereszben alkotandó törvényczikk által, önként megszűnik. Végre kijelentjük ez úttal is abbeli legkegyelmesebb hajlamunkat, mely szerint a kivételes bíróságok által hozott ítéletek következményeinek megszüntetése iránt Élénkbe terjesztendő kérelmet ünnepélyes megkoronázásunk alkalmával legkegyelmesb méltánylatba venni akarjuk.