Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-44. Királyi leirat
ben az összes birodalmat csak az által is fenyegetik, hogy a birodalom közös érdekeinek megőrzése és fentartása a közjog és Magyarország történelmének mellőzésével a személyes unió korlátolt körére szoríttatni szándékoltatott. Ezen elkülönzés veszedelmes rázkódtatásokat idézett elő, melyek Magyarország alkotmányos intézményeitől eltérő közigazgatási rendszer alkalmazását szükségessé tevék. De mintán Mi az 1860-ik évi Mindszent hó 20-án kelt oklevelünkben királyi teljhatalmunkból Magyarország alkotmányának visszaállítását, azon föltételek alatt, s azon korlátok között, melyek királyi székünk és Birodalmunk érdekében szükségesek, s a melyek az alkotmányos kormányzatnak többi országainkban is megtörtént életbeléptetésénél fogva elkerülhetlenek valának, biztosítottuk, ebbéli biztosításunkat valósitandók, nem csak az ősi megyei rendszert, hanem egyszersmind a törvényes magyar kormányszékeket is visszaállítottuk, s ezeken felül az országgyűlést is egybehívtuk a végre, hogy az 1860-ki Mindszent hó 20-án kelt oklevelünkben s azzal kapcsolatban levő többi kéziratainkban foglalt nagy fontosságú ügyeknek a törvényhozás utján, akár királyi előterjesztések, akár országgyűlési javaslatok alapján leendő megoldásával az ország érdekeit és kivánatait kielégítsük, s Magyarországunknak közjogi állását, minden országainkat egybefüzö erős és felbonthatlan kapcsolatával s Birodalmunk nagyhatalmassági állásával összhangzásba hozzuk. Midőn azonban az országgyűlésikig egybegyűlt Főrendek és Képviselők ezen czél elérése tekintetéből az 184 7 /8-iki törvények azonnali foganatosítását sürgetik, s ebbeli kívánságukat szükségképi előleges föltételül tekintve, az ország alkotmányos jogállását csak ezen egyedüli alapra fektetni kívánják, az előttük lévő nagyfontosságú feladatnak megoldását oly téren keresik, hol a Birodalom életfeltételeivel az összeütközés kikerülhetlen, s a közös érdekeknek a jogos igényeknek megfelelő módoni kiegyenlítése lehetlenné válik. Az 1848-iki törvények azon elveit, melyek által a nemesség kiváltságos állása megszüntetett, az általános birtok- és hivatalképesség behozatott, az úrbér, a tized és egyéb jobbágyi tartozások eltöröltettek, a közteherviselés és átalános katonakötelezettség kimondatott, végre a választási jog mind azon néposztályokra is kiterjesztetett, melyek ez előtt ezen joggal nem birtak, már 1860-ik évi mindszent hó 20-án kelt oklevelünkben fenállóknak ünnepélyesen elismertük és megerősítettük. A mi ellenben az 1848. törvények többi részeit illeti, az országos Főrendek és Képviselők előtt is tudva van, miszerint ezen törvények több főrészekben a pragmatica sanctio világos tartalmával egybe nem férvén, már jogi szempontból sem állhatnak fönn, de különben is jól tudják az országos Főrendek és Kép-
