Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-1. A képviselőház rendszabályai

A képviselőház 4&b Jk % *§k 3U> -A/V *e^@/^^^^A.. I-sö szakasz. A ház ideiglenes alakulásáról és igazolásról. 1. Az országgyűlés megnyitása után a képviselőház legkorosabb tagja az elnöki, s a legfiatalabb hat tag jegyzői helyöket foglalván el, a ház tagjai igazolásához kezd. 2. A megbízó leveleiket átadott tagok, az elnök által eszközlendö sorshúzás utján, kilenez egyenlő osztályra osztatnak, 3. Az első osztály megvizsgálja a második osztálybeliek tagságát, a második osztálybeliek a harmadik osztálybeliekét, a harmadik a negyediket, a negyedik az ötödiket, az ötödik a hatodikat, a hatodik a hetediket, a hetedik a nyolczadikat, a nyolezadik a kilenczediket, a kilenczedik osztály pedig az első osztálybelieket. 4. Ez okból a megbizó levél gyanánt szolgáló választási jegyzökönyvek, ugy a választás érvényessége ellen intézett ellenmondások és panaszok Írásba foglalva az elnöknek előzetesen átadandók. 5. Az elnök ezen iratokat, a 3-dik czikk értelméhez képest, az osztályok között felosztja. 6. Mindenik osztály elnököt és előadót választ általános szótöbbséggel. 7. Ha a vizsgáló osztálynak valamely tagja, a vizsgálata alá tartozó valamelyik tagnak jelölttársa volt, ezen tagnak vizsgálatánál nincs szavazata az osztályülésben. 8. Azon választások, melyek iránt vitatkozás lehet, csak a ház alakulása után és általános szótöbbségen alapuló véleménynyel terjesztetnek elő. 9. Kifogás nélküli választásnak tekintetik, melynek választási jegyzőkönyve rendben van, s mely iránt panasz beadva nines. 10. Panaszt csak az illető választó kerületi követjelöltek, vagy választók, s egyedül Írásban tehetnek, s csak ugy vétetik figyelembe, ha okadatolva van. 1