1945–1947. évi nemzetgyűlés A nemzetgyűlés házszabályai Budapest, 1946.

HARMADIK RÉSZ. A NEMZETGYÜLÉS TANÁCSKOZÁSl RENDJE

57 viselő szólhat hozzá, akik 5—ő percig beszélhetnek. (.Í) A Nemzetgyűlés a feltett kérdésről rendszerint egyszerű szavazással dönt. Ha az eredmény kétséges, az elnök ellenpróbát rendel el. Ebben az esetben, ha az elnök szükségesnek látja, a jegyzők a szavazókat fejenkint megszámlálják. (;<) Névszerinti szavazást csak a javaslatok általánosságban való elfogadásának kérdésében lehet kérni. Ilyen kérelmet a kérdés feltevése előtt írásban 60 jelenlevő képviselő terjeszthet elő s ebben az esetben a névszerinti szavazást el kell rendelni. A névszerinti szavazás elrendelése után az elnök kihúzza azt a névbetűt, amellyel a szavazás kezdődik. (i) Sürgős tárgj^alás esetét kivéve, a névszerinti szavazást 60 jelenlevő képviselőnek írásban beadott kívánságára a következő ülésre kell halasztani. Az eg\<szerű szavazást elhalasztani nem lehet. (a) Minden jelenlevő képviselő szavazni köteles. (o) Az elnök esak szavazategyenlőség esetében szavaz, Egyszerű SZflVHZÍtS. Fejeukiuti megszámlálás. Névszerinti SZHVazás. Né> szériát i szavazás HllHl»8Ztá*H. Szavazási kötelezettség. Elnök szavazás*.