1944–1945. évi Ideiglenes Nemzetgyűlés Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ügyrendje (gépirat)

II. RÉSZ. A NEMZETGYŰLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE.

• ü 27. §. (1) A minisztérium javaslatait és más előterjesztéseit a miniszter a Nemzetgyűlés nyilt ülésében nyújtja be. Ugyanekkor javaslatot tehet aziránt, hogy a benyújtott javaslat, illetőleg előterjesztés előzetes tárgyalás ós jelentéstétel végett bizottsághoz vagy bizottságokhoz utasíttassék, illetőleg, hogy azt a Ház közvetlenül tárgyalja. Egyidejűleg annak kimondását is kérheti a miniszter, hogy a bizottsághoz utasított ügy tárgyalását a bizottság a 18. §-ban előírt három nap mellőzésével kezdhesse meg. (2) A vonatkozó miniszteri javaslat, illetőleg javaslatok után két-két képviselő felszólalhat s indítványozhatja, hogy a benyújtott előterjesztést a Nemzetgyűlés bizottsághoz vagy bizottságokhoz utasítsa, illetőleg, hogy a három nap mellőzésére vonatkozó javaslatot vesse el. Ezek a felszólalások 5—5 percig tarthatnak. Ha a Nemzetgyűlés az ügyet több bizottsághoz utasítja, ezt a bizottságok együttes ülésekben tárgyalják. 28. §. (1) A javaslatok általános vitája során a bizottsági előadó és az esetleges kisebbségi vélemény előadója után az egyes pártok vezérszónokait illeti meg a felszólalás joga. Minden egyes elismert párt egy vezérszónokot állíthat, akinek nevét az illető tárgy vitájának megkezdése előtt a Nemzetgyűlés elnökénél be kell jelenteni. A Nemzetgyűlés többi tagjai szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél a jelentkezés sorrendjében iratkoznak fel. Szólásra feliratkozni csak az illető tárgy napirendre tűzése után a Nemzetgyűlés nyilt ülésében lehet. (2) A vezérszónokokat az egyes pártok nagyságának megfelelő sorrendben, de váltakozva kell szólásra felhívni éspedig úgy, hogy az előadó után a javaslat ellen, ha pedig kisebbségi vélemény is van, a kisebbségi vélemény előadójának felszólalása után a javaslat mellett szólásra jogosult vezérszónokot kell elsőnek felhívni. A vezérszónokok után a feliratkozott képviselőket ugyancsak váltakozva illeti meg a szó és közülük aszerint kell a szónokot a javaslat mellett vagy ellen felhívni, hogy az utoljára felszólaló vezérszónok a javaslat mellett vagy ellen beszélt-e. 29. §. (1) A miniszterekéi, miniszteri megbízottakat és a bizottsági előadókat kivéve mind az általános, mind a részletes vita során mindenki csak egyszer szólalhat fel. (2) A miniszterek az 1848: III. t.-c. 28. §-a alapján bármikor felszólalhatnak. A miniszterek megbízottai, akiket a Nemzetgyűlésnek előre be kell jelenteni, továbbá a bizottsági előadók a szükséges felvilágosítások megadása végett a tárgyalás során, valamint a vita bezárása után is szót kérhetnek. (3) Az egyes felszólalások ideje, úgy az általános, mint a részletes vita során általában korlátlan, de az elnök, vagy miniszter indítványára a nemzetgyűlés egy-egy ügyre vonatkozóan a felszólalások időtartamát korlátozhatja. A vonatkozó indítványhoz kétkét képviselő szólhat hozzá, akiknek beszédideje 10—10 perc. Az indítványról a Nemzetgyűlés további vita nélkül nyomban dönt. (*) A beszédidőt korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak a miniszterekre, a bizottsági előadókra és a miniszteri megbízott ak ra. 30. §. Bármely javaslat napirendre tűzésekor, vagy a vita folyamán bármikor a miniszter indítványt tehet aziránt, hogy az illető javaslatot a Nemzetgyűlés általánosságban záros határidőben tárgyalja le, illetőleg annak tárgyalását az indítványban megjelölt időpontig fejezze be. A határidő tekintet ében a vezérszónokok felszólalásait követő napnál rövidebb időpontot ja-