1865–1868. évi országgyűlés A képviselőház rendszabályai [1868] In: Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett Országgyűlés képviselőházának irományai, VII. kötet. Pest, 1868. 454. szám 199–225. oldal

III. FEJEZET. A tanácskozási rendről. - HARMADIK CZIM. Szavazás.

216 CDXLIV. SZÁM. 133. §. Egyedül az elnöknek van joga a szólót, még pedig beszéde megszakasztásával is, rendre utasítani; s ha a rendre utasítás azon egy előadásban már két izben megtörtént, a szónok előadván mentségét, a ház az elnök kérdésére a fenforgó tárgyban elvonhatja tőle a szót s a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. 134. §. A ház a tárgyat a bizottsághoz vissza, vagy az osztályokhoz, vagy külön bizottságokhoz utasíthatja, s végleges elhatározását felfüggesztheti. Ha ez csak egyes pontra, vagy valamely módositványra nézve történik, a többi szakaszok és pontok tárgyalását a ház tovább folytathatja. HARMADIK CZIM. Szavaás.. 135. §. Ha szólni kivánó nem jelentkezik, az elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánitja s szavazásra fölteszi a kérdést. 136. §. A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. 137. §. Szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése felett uj tanácskozás lehet, s a ház többsége határoz. 138. §. A szavazás megkezdése előtt az egyik jegyző a kérdést újra felolvassa. 139. §. Határozat hozatalára száz tag jelenléte szükséges. Ha ez iránt kétség támadna, a jelenlevők megszámláltatnak. A tanácskozások berekesztése után, ha húsz tag írásban kivánja, a szavazás a következőnapra halasztandó. 140. §. A szavazás rendesen felállás és ülve maradás által történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tétetik. Az elnök vagy tíz tag kívánatára a jegyzők a szavazókat fejenkint összeszámlálják. 141. §. A fejenkinti összeszámlálás bevégzése előtt húsz tagnak írásban beadott kívánságára név szerinti felhívás mellett történik meg a szavazás.