1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.
AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - III. SZAKASZ Az alakulásról.
5 15. §. Minden választás érvénye fölött, ha az kétségbe vétetett, a ház határoz. Az elnök felszólitja először azokat, kik az osztályelöadó jelentése mellett vannak, hogy álljanak fel; azután pedig azokat, kik ellene vannak. Kétség esetében a kísérlet ismételtetik. Ha a többség ekkor sem volna világos, a tagok' névszerinti felszólítása mellett golyózás utján történik meg a szavazás. III. SZAKASZ Az alakulásról. 16. §. Midőn a ház általi érvényesítés nyomán az elnök már 226 tagot nyilatkoztatott ki törvényesen választott Képviselőnek, s kifogástalan választások iránt előadandó jelentés többé nincs, a gyűlés 1 igazolt tagjai a ház' hivatalnokait választják. 17. §. Először az elnökre történik a szavazás eképen: A jegyzők 1 egyike betűrend szerint felolvasván az igazolt tagok' neveit, ezek egyenkint megjelennek és a korelnök előtt kitett ládába teszi czéduláját mindenki. Az első felolvasás' alkalmával jelen nem voltak nevei, a szavazatok' beadhatása' tekintetéből, végül még egyszer felolvastatnak. Ekkor a korelnök' felügyelete alatt a jegyzők a gyűlés' szine előtt összeszámítják a szavazatokat, s a korelnök kimondja az eredményt. 18. §. Ha átalános többség nincsen, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott.