1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.

AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - V. SZAKASZ. A kérelmekről. - VI. SZAKASZ. A tanácskozási rendről.

10 a tanácskozás' helye, ideje, e's tárgya a ministe­riumnak mindenkor tudtára adandó. 52. §. A bizottmányok működéseikben ma­gukat a ház' megállapított napirendéhez tartják. 53. §. A bizottmányi jelentések, rendkívüli eseteket kivéve, felolvastatás előtt legalább há­rom nappal előbb kinyomatva szétosztatnak a ház' tagjai között. 51. §. A kormány által előterjesztett tör­vényjavaslatoktól a bizottmányhoz utasítást meg­tagadni nem lehet. 55. §. A pénzügyre, a ház' ügyeire, melyek közé a ház' költségvetése is tartozik, és a kérel­mekre állandó bizottmányok választatnak a ház* kebeléből, melyek' mindenike 15 tágból áll. A bizottmányi ülések' tartására legalább hét tag' jelenléte szükséges. 56. §. A bizottmányi jelentés felolvasása után, a ház vagy azonnal tanácskozás alá veszi azt, vagy pedig e végre időt határoz. 57. §. A tanácskozásban először az indít­ványozót, azután a bizottmányi előadót illeti a szó; szavazás előtt az indítványozónak joga van még egyszer szót emelni. 58. §. A többi tagok a föÍj egyeztetés során szólanak. De meddig egyenlő számban vannak, a bizottmányi jelentés mellett, és ellene szólók felváltva juttatnak szóhoz. 59. §. Az 57. és 61. §ban emiitett esetet kivéve a tárgy alapelvéhez, és lényegéhez egy­szernél többször szólani tilos. 60. §. A följegyeztetés az elnök által e

Next

/
Oldalképek
Tartalom