Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-96
^90 Az országgyűlés felsőházának 96. ülése ßzervezni és mindéin, nagyobb tanyahatár részér© gazdaköröket kell létesíteni. Sajnos, azt látom, hogy ez kevés megértéssel találkozik úgy a földmívelésügyi, mint a pénzügyminiszter úr részéről» Alig kapnak segélyt a tanyai gazdakörök alapításahoz azok alanyai lakosok, akik ezt meg akarnák valósítani. Azért most tisztelettel fordulok a belügyminiszter úr őnagyméitóságához, hogy a meglévő gazdakörök életet, fennmaradásuk lehetőségét tegye könnyebbé, mint amilyen most. Ezekben a. gazdakörökben, amelyek évenkint egyszer-kétszer össze szoktak jönni előadásokra és néha mulatságukat is tartanak, hogy a fiatalok meg. ismerhessék egymást^ ilyenkor a mulatság alkalmával zeneszerzői díjat és vigalmi adót kell üzetuiök, ami felemészti a teljes bevételt, ameiyre számított a gazdakör elnöksége, hogy abból egy könyvtárat vagy valamilyen felszerelést egészítsen ki. Tisztelettel kérem a belügyminiszter úr őnagyméltóságát, hogy ezeket a zeneszerzői díjakat és vigalmi adókat törölje el. Méltóztassék a tanyai gazdaköröket felmenteni ettől, hogy megtarthassák azt a néhány fillért —- talán 30—40—50 pengőről lehet szó, ami ezen a címen bejön — a maguk jövőjének biztosítására, mert segélyt a mai időkben egyáltalában nem lehet kapni. Annál is inkább kérem ezt, mert hiszen látjuk, hogy a városikban és vidéken is délutánonkint vannak zeneés táncdélutánok, ahol összejönnek bizonyos ráérő urak és fiatalok, akik minden befizetés nélkül élvezik, a kávéháztulajdonoa pedig azt a bizonyos jövedelme.t zsebre is vágja, ugyanakkor, ha ilyen nagyobb mulatságot gazdakörök akarnak rendezni, azoknak külön adót kell fizetni. Tisztelettel kérem a belügyminiszter úr jyméltóságát, vegye ezt figyelembe és mwitesítse ez aiól a tanyai gazdaköröket. Mélyen t. Felsőház! Még egy pillanatig szeretnek foglalkozni ugyancsak a közigazgatással kapcyoLatban a tanyai iskoláknak nehéz helyzetével, amelyet néhány nappal ezelőtt a költségvetés vitájában is megemlítettem, de itt is meg kell említenem, hogy ezek végtelenül nagy elhanyagoltságban vannak. A három évvel ezelőtti árvízkatasztrófa folytán pl. nagyrészük összftdülőfélben van. Ezeket újjá kellene építeni, általában felszereléseik rosszak és ami H legfontosabb, a tanyákon lévő iskoláknál jó ivóvíz egyáltalában ninc.en, úgyhogy azok a szegény gyermekek dézsákkal hordják a vizet két-három dűlővel arrébb lévő földről, ahol jó vizet lehet találni, dézsával hordják az iskolába azt a bizonyos vízmennyiséget, amely részükre szükséges. Méltóztassék elképzelni, hogy ezek az ivóvizek hogyan fertőződnek ilyen nyitott edényekben. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha különböző betegségek ütik fel ilyenkor « fejüket tanyarészen. Megérdemli a tanyai -magyarfe'ág, amely a jövő nomzedéknek ogyik legerősebb oszlopa _ és alapja lesz, hogy meg. felelő ivóvízhez is jusson. A tanítói sors is igen nehéz kimt a tanyavilágban. Jó egynéhány perccel ezelőtt a kultuszminiszter úr őnagyiméltosága említette, hogy a tanyai tanítókról gondoskodva van: távolsági pótdíjakat kapnak. Én elhiszem, hogy kapnak, de ez alamizsna, ha ilyen távolsági pótdíjakkal jutalmazzák a tanyai tanítókat. Ezt a kérdést meg kell egyszer már szervezni és meg kell különböztetni a tanyai tanítót, hogy ott maradion azon a helyen, ott 1943. évi december hó 22-én, szerdán. gyökeret «verjen, ott családot alapítson és annak a vidéknek ő legyen a népnevelő tanítója. Ha ez megvalósul, akkor hiszem, hogy ei fog múlni mindaz a sok nehézség, aimi fennáll és a magyar alföldi parasztság magasabb nívón fog haladni a fejlődés útján. Mélyen t- .belsöiház! Befejezésül a következődet onajtom mondani. Mi tanyaiak, vejf leien ul nagy tisztelettel vettük ezt a toi ven vjavasiatot, aimeiyet több évtized óta vártunk is. Tanyai lakosságunk egészséges, miauen más nemkívánatos fajtól fertőzetlen, dolgos, szorgalmas, nemzetfenainartó, kiváló jó magyar, hazaszetreió, áldozatkészsége nagy, népszaporulata egészséges, magasabb, mint a községek és varoson népszaporulat, tehát mindent el kell követnünk, hogy a tanyai magyar élete jobb, fejiödottebb, megelégedettébe legyen, hogy bekapcsoiódhassék a kulturális fejlődésbe, gazdasági életünk vérkeringésebe. Ha mindez inegiesz, hiszem, hogy ezen törvényjavaslat kereteinek megtöltése meg hozza a sokszázezer tanyai, anókli magyar paraszt jobb sorsát, megerősödését, t amin nemzetünk jövő fennmaradása és egy új Magyarország fog felépülni. Ebben a gondolatban a törvényjavaslatot elfogadom, (ueiyesles és taps.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni? (iseml) Ha szóini senki sem kíván, a vitát bezárom,. A belügyminiszter úr ő nagyméltósága kíván szólni. vitéz Kenesztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. -beisőházl tin elsősorban is nagyon sajnálom, hogy a karácsonyi ünnepek közelsége miatt a töirvényjavaslatiban foglalt kérdés neua képezhette bővebb és alaposabb megvitatás tárgyát ebben a Házban, mert tudjm, hogy az ország egész lakosságában, de küió•nosen az alföldi lakosság körében milyen nagy érdeklődést keltett fel ennek a kérdésnek a rendezése. (Ügy van! bolfAöl.) Azt hiszem azonban, t. Felsőház, hogy a tanyavilág helyzete és a tanyavilág összes problémái évtizedeken át annyira átvitattattak, hogy ma már mindenki tisztában van a feladatokkal és — nogy úgy mondjam — az utolsó évtizedekben a vita csak arról folyt, hogy hol fogjuk meg legelőször a dolgot. Az egyik azt mondotta, hogy a gazdasági vonalon, a másik azt mondotta hogy a kulturális vonalon, a harmadik a közigazgatási vonalon, a negyedik az utak építésével akarta megkezdeni a munkát A vége az lett, hogy tulajdonképpeni seholsem kezdődött meg semmi. Én ezzel a javaslaHal most egy indítást akarok adni a dolognak éq lehetővé akarom tenni azt, hogy a ra'nyavilág élete végre egyszer bizonyos irányban meginduljon és bizonyos szabályok közé szőri ttasspik (Helyeslés), mert meggyőződésem az, hogy ha ennek a ja vaslatnak kapuján lassan-la c san kia'akulrak a tanvn<?Ö7poníok. n *«»nv*i közifazcatáei kirondeltségek, vagy működni kezdenek az önálló közigazgatási szerveik, akkor ezeken a tanyaközpontokon és a köréjük tartozó tanyákon lassan meg foar indulni a kulturális élet ifi és las« san megadódnak a közgazdasági élet fellendüléséneik az alaptényezői is. Természetes dolog, hogy egy kialakult tanyaközpontban gazdakör és szövetkezet £og alakulni, templom, iskola é»
