Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-90
SO A% országgyűlés felsőházának 90. ülése 1943. évi december hó 15-én, szerdán. gazdaság fölött. Feltétlenül szükséges, hogy a vasanyagellátás terén sürgős intézkedés történjek, mert ha így megy oz tovább, akkor a gazdaközönség minden legjobb igyekezete hiiábar való lesz és a mezőgazdasági termelés csőidbe kerül. Azt is követelnünk kell azonban, hogy ha ai vasanyagéi osztás továbbra is hatósági úton történik, almi a lehető legrosszabbul vált be, semmi esetre se az ipairtestu etek és iparkamaráik útján történjék a mezőgazdaság részére, hanem a mezőgazdaság hivatott érdekképviseleti szervei, ai mezőgazdasági kamarák és a vármegyei gazdasági egyesületek útján történjék. Helyesnek tartanám azt is a magáim részéről, ha a vaselosztás kivonatnék az iparügyi minisztérium és az ipari «nyaghivata.I hatásköréből €8 a közellátásügyi minisztérium hatáskörébe utaltatnék át, aone'ynek az anyagelosztás terén (már sokkal nagyobb gyakorlata ég tapasztat lata van, — amint a példa mutatja — mint az ipnirn&k. Több oldalról felvetődött «n gonckolat, hogy ipari Jurcsek-terrvet is költene fölállítani, aimelynteik alapján a mezőgazdaság beszolgáltatása kötelezettségéhez hasonlóan az ipar, főleg a nagyipar is köteles legyen leadni iparcikkeket. Ilyen módon, -ehetne ellátni megfelelő üzemanyaggal, vasanyaggal, ruhanieműekkei, textilnemüekkel a mezőgazdiaiságot és annak termelését biztosítani, amely viszont ma teljes mértékben ©l.'átja az ipart mindennel. \ mezőgazdasági termedésnek egyik nagyfontosságú problémája a hitelkérdés. A Nemzeti Bank hitelpolitikája, mint sainosian tapasztal; Í 'uk, most sem kedvez a gazdáknak. A Nemzeti iánk igyekszik megszorítani a gazdahitel ket, szorgalmazza aí bankoknál, azok visszafizetését, á lítólag azziall a té'lzattail. bogyr a felszabadult összegiket újabb hiteligénylőknek arijiai Ez BS gyón helytelen politikai. Még ha gazda kapja is az új hitelt, almi egyáltanában nincs semmivel setoi biztosítva, akkor «sem helyes a hitére, szőrű t gyengébb egyedet annak vissza fizefcéeére kényszeríteni éppen akkor, amikor a. termelési korlátozások, a beszerzési nehézségek, a rezsi és a közterheik állandó nagyfokú «melket miatt annyi bajjal küzd a naiagyar gazdau Az is helytelen, hogy az ú.i középlejáratú mezőgazdasági hite'ek kibocsátásánál nem engedték meg, hogy azt a gazda régi, terhesebb tartozásainak kifizetésére hiaszná ja fel, holott ezáltal nagyon sok gazda segíthetett volna inagán. Az allkalmazottfaik kereseti .adójánál az adómentes •létminimum évi 960 pengőben van megát apítva. Ez ma már igazán idejét múlta, hiszen a mai értéikel tolódások mel ett nincs az országban talán senki, akinek évi keresete ezt az összegeit el ne érn4 Ennek következtében papírforma szerint a legkisebb egyedek is adókötelesek 'lennének. A mezőgazdasági cselédek keresete a múltban ten. on általában riem érte el ezt az értékhatárt, legfeljebb egypár vezetőember keresete érte el 'ezt, így tehát néhány vezetőállást betöltő egyén kivételével a gazdasági cselédek adómentesek voltak. A terményárak emelkedésével ma természetesen jóval nagyobb öí»zeget tesz ki a terményfizetés pénzértékre átszámított összege. Tudjuk azonban, hogy ez egyáltalán nem jelent valódi fizetésemelkedést, hiszen a cseléd a természetbeniek nagyrész't feléli, sőt a ruhaneműek és egyéb életszükségleti cikkek beszerzésének nehézsége és aránytalan megdrágulása folytán ez a fizetés kevesebb, mint bármikor. Egyes helyeken a papírformához; igazodva, mégis megkísérelték kivetni a koreseti adót) a gazdasági cselédekre is. Ez a legnagyobb fokú igazságtalanság és amellett a legteljesebb mértékben antiszociális ellátás. De nemcsak a cselédeknél, hanem más hasonló csekély keresetű egyéneknél'is teljesen igazságtalan^ lenne az ehheiz az elavult értékhatárhoz való mteirev ragaszkodás. Hogy hasonló esetek elő ne fordul hasítanak, azzal a tiszteletteljes kéréssel vagyok bátor a pénzügyminiszter úr őnagyméltóságához fordulni, kegyeskedjék az alkalmazottak kereseti adójával kapcsolatos adómentes létminimumot rendeleti úton a legsürgősebbem a mai viszonyoknak megfelelően lényegesen felemelni, a renées átlagkonvencióval bíró gazdasági cselédekre vonatkozólag pedig kifejezetten is elrendelni, hogy azok fizetése semimi körülmények között «em lehet adókötelest. Ez az intézkedés egyáltalában nem jelentene adókiesést, miPrt hiszen azok a csekélykeresetű emberek, akik ezáltal az adózáson kívül maradnak, sohasem fizettek a múltban semmiféle adót. Hallottuk a pénzűgyimini°zter úr nyilatkozatán a tervbevett újabb beruházási hozzájárulásról. Teljes mértékben belátjuk, hogy a mai háhorús'viszonvok kö-zött minden lehető módon fokozni kell az állam bevételeit. Mégis aggálylyal tekintünk a gazda szempontjából «az ujabb terv elé. Jól tudjuk ugyanis, hogy az 1921. évi vagyonvá'ltságtól elkezdve mindig a földbirtok volt a*, amely hasonló dózsmaszerű kivetéseknél legjobban meg volt fogható, hiszen a földet | As mindazt, ami hozzátartozik, eltitkolni é«a elrejteni nem lehetséges. A házra vonatkozólag >!«m téliesen áll ez. mert az 1921. évi vagyonváHsáeot a ház sokkal könnyebben úszta # meg, - ha méltóztatnak rá jól emlékezni —- mint a földbirtok. A beruházási hozzájárulásnáil már változott a hehezet, ew a házra éopen olyan «űlyos volt, mint a. földbirtokra nézve. 1)P Ali n7 is. hosrv a rnzdan^k n^m lehet m^djn tríkóf elvonni a razd^ikodá^tói az ilyen dS:«rnfl'*zr>rű ö^iszeff m^er^i^t^sérp! O a "$„ *{\fr\ frftzere'efA úo-vís Iprot^o^ol'^dott. áVIttáVomártyút csökkentik a rekv : ra1a~nV. b^vótVeit a vol? sr^mb^n érvén ve ü 1 ^ maximáltok rezei* i/j.f emeli a frVet^n va^ó ké^y^eríí beszerzés. Nn^vnn V°l' tehát vi^v^zri hn^v ->y m kivetA« 1 a' termelófst n° \Pfrve tt"nlVrP K^rdÄB, hoary kap-e míi-H Mfett a crflz^ 0 tfz úí ifeVsTQs befiz*! f,>,cip ralinkéi- vapo" m T Ven me^t*«i<rt foq; maid tanúsítani e tekintetb p n a Nemzeti Bank. A nenzuffyminiszter űr kvelenté^eibő 1 az tűnik ki. hrv^v fl vnp-vonadó beva.lláí^k. í'letvp Wveté«ek pVrr'án szándékozik ezt az űi beruházási hozzájárul'st kivetni. Ezt ismét sr<*ml0> szempontból tiartom aszályosnak Tud r >"»' v ő rnryanío. ho^^v vagvonad^k'vctésnél n földbirtok ér+ékének mogá'lap^á éhá.1 a katasztert tiszta jövedelmet ve«zik alnpul. ez pedig szerintem, a leh^t" legrosszabb értékmérő, mert b'szen abszolúte nem fejezi ki a fö'db'rtofc va-lódi hozamát és még k^v'sbbé vehető a *öld értékének reális Honjául A kata^ztori tiszta jövedel mben ronpant nagv i"'az>áert'''anságok é«, aránytalaniságok vannak: jobb és biztosabb teriréshozaraadó földek alac*o nyabbra, viszont ros zabb, gvengébb é< bizonytalanabb tf»rmé9ho7amií földek maerasabbra ! vannak osztályozva. Ezek az iprazsáTtalansá goto és aránytalanságok ma is nagymértékben
