Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

82 Az országgyűlés felsőházának 90. i'dése 1943. évi december hő 15-én, szerdán. horderejű törvénynek a bevezetése nehézségekbe ütiközik, do mégis kérnem kell az iparügyi miniszter urat: talán az öregségi biztosításról hzó\ló törvény kéovi.-.elöhá: i le tárgya ásahak nem volna akadálya, — már ez is nagy örömet es. megnyugvást Keléi) • az. in körében, — a végrehajtási utasítást pedig később lehetne e.Készíteni, ainiiior a „törve^/t a háború bef jezé^e után életbe Rheine lépt Az önálló iparasok szociális felkarolása hazánlkban különösen fontos probléma, mert hiszen kisiparosaink túlnyomó része akaimazetitak nélkül, legtöbbször családtagjaival dolgozik! Legyen szabad éppen ezért hang súlyoznom, hogy a kézmóivesiparban a szociális gondoskodásnak nemcsak az adlka mazottakra kell kiterjednie, hanemi fel kell ölelnie a mesterek, a segédeiki, tanoncok összességét. A magyar tarsad/alajubiatosias imimár fé.százados muitra tekint vissza. Kézimüvesiparunk teljes uiér>tékbein méltányolja a modern magyar társadalombiztosítás nagy szociáhs jelemősé gét és értékeis ugyanakkor azonban a kialakuló új szochl.i« rend szellemében, külföldi példákra is utalva, méltán várja és szorgalmazza ez önálló iparosok nemcsak öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítását, hanem egyéb szociális szolgáltatásokban, így a betegségi és baleseti biztosításban leendő részesíését is. Kz a szempom érvényesül az általános népbiztosítás egyre jobban előtérbe kerülő elvében is Érthető örömmel fogadta az iparosság az országos szociális felügyelőség ós «a Országos Nép- és Családvédelmi Alap munkaprogramimjának azt a pontiját, ame.y szerint a közjóléti szövetkezetiek munkájának keretében kisiparosok részére műhellyel ellátott kertes családi házak lesznek építhetők. A miai súlyos anyaghiány ugyan ezidőszerint kitolja e szép Programm megvalósítását, mégis arra kérem az iparügyi miniszter urat, hogy a lene'ősegek keretében hathatósan támogassa ezt az akciót. Ugyancsak örömet és megnyugvást keh& nek legújabban a közjóléti szövetkezetek á:tal érdemes iparostanmók részére is kiírt tanulmányi ösztöndíjak, amelyek havi 80 pengővel segítik az iparosiifjakat; Röviden rá kel mutatnom arra a ntagyje lenitoségü akcióra isi, amely a telepítési törvény végrehajtása során a falusi kisiparosokat házhelyhez* olcsóim földbérlethez» illetve 2—5 hold ki/terjedésű földtulajdonhoz juttatja A fa; lusi iparosságnak komoly megerősítését jelenti ez az intézkedés, amely gazdasági, társadalmi téren is kedvező eredményt hoz. Ipari sízervezeti vonatkozásiban több mi,nt negyedmdiilió kézműiparosunk ügyeinek gondozását a kereskedeíkni és ipar.kaim.arak és az Ipartestületeik Országos Központja tervszerű és gondos* irányítása mellett 418 érdekképviseleti szerveizet,, ipar'lársulat látja el, amelyek nemcsak ipari közigazgatási közületek, hanem egyben az iparosságnak társadalmi, kulturális és gazdasági közponiljai is. E szervezetek eléggé fel nem, becsülhető, nélkülözhetetlen, egyre szélesebb körű tevékenységet fejtenek ki. Az iparosság érdekképviseleti szervéről szólva külön ki kell emelnem a kereskedelmies iparkamaráknak a kézművesipar terén kife*jttet<t nagyvonalú munkásságát, amely az Ipok.-kal és a» ipartestületi intézménnyel harmoniknaau együttműködve, nagy segítséget és igen értékes szolgálatot teljesít az iparosság javára. A kézművesiparnak országos ipartestüled szervezettsége komoly biztosítéka armais hogy az iparosság a szervezettség és összetartás erejéveii leküzdi a mai rendkívüli idők nagy nehézségeit és biztosítja a békeben is a fejlődés lehetőségeit. Méltányos és nagyjelenltőtségű intézkedésnek lartom az ipartestületi jegyzői tanío.yamok rendezését, ame^y az ipar testületek részére jegyzőket képesít, az ipartestületi jegyzőkkel megistmeruet. minclazokiat a gazdasági és közigazgatási kérdésekor, aníe.yek a hanorus gazdálkodással kapcsosaiban t'einieriLn<ei& es ezahai az illetők mindazon ismeieieknek a birtoiksiJba jutnak, aniit ye >ktl HL ipaio sag helyzetét megkönnyíthetik közigazgatási téren, anyag^iaicuji jvexu^isejemen es a*. u..i.«.euuoe&.teM^u« teojMU kapcöo aiüan tui'.iteun meg, nogy igen lun.osnaik tanom, hogy a/ ipartestületi jegyzői kar prob emái íuielóub inegoidassanaK szolgálati szabályzatuk és nyuguíjugyüü. raadezesovel. Ezekben kívántam röv-den vázolni a kézmű vesipar legion tosalub prou*einait. üeíejezetíul tegyen szauad uta.nom arra, hogy amint az iparügyi tárca ko. ts^ g vetésetek indokolása kieaneu, a kisipan terineies a gyáripari lermeleMiek ke^harniauat te«zi ki. rvezluuvesipaiunk ma mar zoo.Oőd önauo mesui\, közel feim iiió akatuiazotiat szaimai és terin**leäenek erteké megna.adja a 2 milliard pengőt. Meg jobban kidomborítja a kézművesipar gazdasági es nemzeti jelentőseget a Magyar •(iazdasagkutaió imeze-nei* leguióbu kozze.ett ama adata, aiuieiy szerint 1942—J3-ban a nemzeti jövedeiemoiez a gyáripar 2815 mi'^óval, a kisipar pedig 20o2 mLiióval járult. Amíg 1Ü38—-öU-ben a kézművesipar a nemzeti jjveüeiehihez a gyáripar 1242 millió ptagöjeveu széniben í>98 m.liiovai, nem eges>zen öo/o-kai, aduig 1942— 43-ban a gyáripar 2615 miLiójaval szemben 2032 millióval, tenát 72/o-kai járult, vagyis li>42— 43-ban a 12 4b müááidot kitevő nemzeti jöveueiemihcz v-szomyuva, a gyáripar tenmeiésio min-egy 22 5, a kézműipar termexőmuujkaja viszom töbo mmt i6/á-ot tesz ki. ügy velem, hogy ez a nehany szám eiéggé megvilágítja a magyar kéaniuvetíiuur termelő jeiento^gei. De nemcsak gazdasági, hanem egyben »fontos honvédelmi es nemzeti érdek .s, bogy 'kézmű vesipai unk termeuömunkája minél eredményesebb legyen a háborús idők közellátásának szolgálatában és az elkövetkezendő béketermelésben egyaránt. Nemzetünk sorsdöntő, önvédelmi harcában a V« milliónyi magyar kézművesiparos műhelyében és katona^ szolgálatban egyaránt szívvel tölti be sok százados mustjaim« méltó gazdasági és történelmi hivatását nemzetünk ós az európai kultúra védelmében. Abban a szilárd meggyőződésben, hogy kezművtsiparosyágunk a jövőben fokozott mértékben fog támogatásban részesülni, a költségvetést bizalommal elfogadom. (Éljenzés.) Elnök: Szólásra következik Jókay-Ihasz Miklós felsőházi tag úr. Jókay-Ihász Miklós: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Mindenekelőtt őszinte sajnálatomnak kell kifejezést adnom afelett, hogy az állami költségvetés tárgyalása mindem évben oly későre, közvetlenül a karácso»yi ünnepek előtti hétre tolódik ki és hogy így arra aránylag nagyon kevés idő juthat, liyenformán a felsőházi tagok jórészének nem lehet módja