Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés felsőházának 90. ülése lesz és a birtok apróra eloszlik, azokat az apró birtokkal rendelkező gyermekeket a> társadalom már le fogja néznis ós ebiből a pszihózisból ki­alakult mai legnagyobb veszedelmünk: az egyke, amelynek sürgős és gyökeres prvosszere után évtizedek óta kiáltozunk és jajveszéke­lünk. Ez, aimit bátor voltam itt elmondani, leg­inkább a kultusztárca keretéhez tartozik. A f külpolitikához is szeretnék annyd size rény észrevételt fűzni, hogy a ml református és protestáns egyházainknak is megvannak külföldön a maguk összeköttetéseik és úgy gondoljuk, hogy ezeket a nemzett érdekében és javára még erősebben ki lehetnie használni, mint ahogyan eddig történt. Tudjuk, hogy a misszionáriusok voltak mindig a gyarmatosító politika előőrsei és ez a tény a külmissziók egyébként szent és> áldott munkáját némileg kompromittálta ivs. De mindenesetre elárulja ez a tény, hogy a lelki közeledés után köny­nyebb egv idegen néphez a politikai közel Itt t is érvénye«.!teni kell azt, amit mi a mis­szióknál tapasztallurJk, hogy lelki téren lelki ú'toui lehetett megnyitni olyan kapukat, amedíyek a politikai közeledés előtt zárva voltak. Ugyanezt szeretném mondani nemzetiségi politikánkra is. Nagyom szükséges lenne, hogy a magyarság^ a vele együttélő nemzetiségek­nek .szellemi éa lelki életét, azoknak hagyomá­nya it. kincsét, vágyait és álmait, örömeit és fájdalmait, uralkodó kérdéseit jobWm meg ismerje, magát ezeknek a nemzetiségeknek szellemi és lelki állapotába jobban beleélje, mint ahogy az eddig történt, mert az iskolának és az egyháznak, a szollem és a, lélek munkájá­nak kell meggyőződésem szerint alátámasz­tani, belülről erősíteni azt a külső küzdelmet, amejyet nemzetünk létéért, becsületéért, sza­badságáért és jövendőjéért katonáink fizikai fegyverekkel olyan dicsőségesem és a magyar néphez minden tekintetben méltóam vívnak. A seellem és a lélek munkájániak k^JJ alátámasz­tani és. a lelki feltételeket megteremteini a s/o oiális fejiksatésnek és a nemzet szociális együttélése biztosításának nagy munkájához. Az előttem szóló t. felsőházi tag úr azt méltóztatott mondani, hogy milyen fontos a technikai nevelés, mert a technikai inevelé* tudja fanatizálni a lellkeket éa azokat bizo­nyos biztonságérzettel eltölteni. Én 'anélkül, hogy az előttem szóló tagtársammai vitatkozni akarnék, bátor vagyok itt hangsúlyozna, hogy a nemzet életében semmi sem olyan fontos, mint a szellemi éa lelki nevelés (Úgy v^n! Ügy vanJ), mert a szellemi és a lelki élet l létén találkozik minden ember • és minden: nemzet az élet éa a békesség örök fejedelmével. Krisztussal, aki ma is közeledik e világhoz, hogy adventi vágyakozásban elgyötört embe­reknek és nemzetekíiek életébe elhozzai a meg" értést, a. jóakaratot, az együttműködésnek két és szellemét. Miután én a szellemi és lelki inunk.-, feltételeit a jelenlegi költségvetésben nem ta­lálom úgy biztosítva és megvetve, mint ahogy az az én érzésem szerint kívánatos lenne,, anél­kül, hogy a kormány iránt bármiféle bizalmat­lanságot táplálnék, anélkül, hogv a nemzet jövője iránt a legkisebb aggodalommal lennék, abban a hitben és reménységben, hogy ebben a tekintetben majd a jövő) nekünfc megnyug­tató költségvetést fog hoasui, a jelenlegi költ­1943. évi december hó 15-én, szerdán. 70 ségvetéat nyugodt lélekkel elfogadni mtan tu­dom. (Élénk éljenzés és taps?. — A szónokot számosam üdvözlik.) Aa elnök: Az idő előrehaladván, « vitát megszakítom. Tárgyalásunkat délután i órakor fol y ta tjük. (Szünet után.) (Az elnöki széket Wekerle Sándor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból aiiegnyitom. Szólásra következe Nagy Antal őméltósága. Nagy Antal: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen ti Felsőház! A költségvetésihez a kéz­muvesipjar szempontjából kívánok hozzászólni. Amint azt az iparügyi tárca költségvetésének indokolásából láttuk^ az iparügyi miniszter úr, hangsúlyozva a; kisipar neíametpolitikai és termeléspolitikai jelentőségét, jóakarattal igye kezeilt az adott szíílk keretek és lehetőségek közit a kézművesipart fejleszteni. Az iparügyi tárca a kis- és háziipar céljaira 1206.500 pengői irányoz elő, ebből kívánja segíteni a jövőben a kéz/mívesipnrosságot gépek, szenKzáumk, for­gótőke segély juttatásával, az ipartestületi jegyzők képzésével, az iparosintézmények »tá­mogatása val, a kisipari hitelellátás fejleszté­sé vei. A fent ejmlitett összegből 60.000 pengőt irányioz elő Ikisipari nnántaműhelyek berende­zésére, gondoskodni kíván a hadisérült; iparosokról, elő kívánja segíteni a kisipar fo­kozottabb bekapcsolását! a közszúl Utasokba, a ikiviteUibe, 380.000 pengővel járul hozzá az ipar testüleitek 1 i'ől 83.000 pengővel az Ipartestületek Országos Központ; tartásához, a m* •stei-iképző és egyéb ipari tan­folyamokra, — beleértve a háziipart — 635.000 pongőt irányoz elő Mindezek a tételeik a kor­mányzati jóindulatú törekvését mutatják de ha figyelembe vessizüki, hogy a kilencszázas évek elején,, például a kormány a «kisipar fej­lesztésére több mint 3 millió koronát engedé­lyezett és ha a mezőgazdaság fejlés szóló törvénybe iktatott miliárdos támogatásra gondolunk, az iparügyi tárca előttünk fetkvő költségvetésében foglia.lt , kisiparfcjleszi'ésre Rzánt tétielek összegszerűen eltörpülnek s erő­sen a háborús viszonyok által reánk kénysze­rílett takarékosság keretei között maradnak. Az iparügyi miniszter úr tárcája iköltség­sének tárgyalása alkalmával tartóitt besze­bem isimiertetto nagyvonalú elgondolásait, programimját az ipari terreieléspolitika terén, elsősorban az energia, a nyersanyag és a mun­ka árubiztosítás kérdéseiben, valamint az ipari szociálpolitika problémáira vonatkoizólng. Be­hatóan, foglalkozott az iparügyi miniszter úr a kisiparosság ügyével is, aunelyet mindig megértéssel és szeretettel karol fel. A miniszter úr kiömölte, hogy a szaktudás, a hitel és a mim'kflileihetőség az a három igen fontos tényező, amelyre a kisiparosinak szűk­pége van. Mindhárom vonatkozásban a céltuda­tos kormányzati intézkedések egész sora mu­tatja az iparügyi miniszter úrnak kisiparfej­lesztő politikáját 1 . Ezért a megértő jóakaratért, amelyet a miniszter úr már elaő mi -égé­idején is tanúsított a kézművesipárosság iránt és amellyel jelenleg is elősegíti <;s támogatja a kisipar törekvéseit, az egész ország iparos­sága köszönettel adózik. A magyar kézművea­iparosság elismeri és átérzi a mai idők nehéz­ségeit és nagy erőfeszítéseiket tesz, hogy a há­borús gazdálkodásban eredményesen teljesít^

Next

/
Oldalképek
Tartalom