Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

70 Az országgyűlés felsőházának 90. ülése takarékosság, józan mérlegelés és megértés, megbatározott fellépés és komoly elszántság fogják az ország jövőjét biztosítani. (Sigray Antal gróf: Ügy van!) A trianoni határok kö­zött felnőtt nefnizedélkkol meg kell értetnünk, hogy isimét vannak nemzetiségeink!, mint aho­gyan ezer éven át voLtak. Adjuk tmieg tehát mindazt a nemzetiségeknek, aimi őket megilleti, ainélkül, hogy magyarságunkból egy jottányit iß feladnánk. (Heresies jobbf&öl.) Virágzó, jól adminisztrált ország nagy vonzóerővel bír. rosz­szul adminisztrált taszíto'lag. T. Felsőház! Meg vagyok arról # győződve, hogy ai (miniszterelnök úr éppen úgy átérzi mindezeknek ai feladatoknak a súlyosságát, mint jómagam és hiszem, hogy ezekéit megoldani igyekszik is. Ebben a hitetobem -megerősít — hogy modern szóval éljek — az elődjének po­litikájától való lassú »elszakadási művelet«. Ôfozffâ® és deiilttségj Legyen szabad most már felszólalasom má­sodik részére áttérneimi Egyszersmind elnézést kérek, ha a gazdasági problémákat inkább a gazda szemszögéből fogom tárgyalói. Igyek­szem, amennyire lehet, a részletkérdéseket ke- i rülni, 'mert ezek! nemi tartoznak a Felsőház elé, legalább is tnlán az áltailános vitához nem', és nem i» akaróim ezekkel ai t. felsőház türelmét igénybevenni (Haljuk! Halljuk!) Csak ott fo­gom ezeket megemlíteni, ahol bizonyos kérdé­sek megvilágítása céljából erre szükség van. Gazdasági nehézségeinket a katasztrofális nyersianyaghiánytól eltekintve a bürokrácia túl tengése, a hatásköröknek összevegyítése és nem utolsó sorban a rossz adminisztráció okozzák. Ezt elsősorban érzi a gazdái, akinek hov,a-tovább minden minisztériumot végig kel] kilincselnie, csak a földmívelésügyii minisztériumbain nincs semmi keresnivalója. (Mozgás és derültséq.) Az iparos az iparügyi minisztériumhoz fordul, a kereskedő a keTesfcedeleimiügyi minisztérium hoz, a gazda vagy a közellátásügyihez, vagy azi iparügyihez (Egy hang a jobbközépen: Vagy az r ipari anyaghivatalhoz!), hogy befedhesse házát, vagy megvasalhassa: szekerét, vagv meg­patkolhassia, lovát. A földmívelésügyi miniszté­rium legfeljebb olajos növények termesztésére szorítkozik, azokra kényszeríti a gazdát, ott ahol a növény nem díszlik, hogyi isimét a közellátás­ügyi miniszter súlyos bírsággal! sújtsa a gazdát, amiért nem tett eleget beszolgál tiatási kötele­zettségének. (Mozgás.) A földmívelésügyi kor­mány vígan termesztheti például a ricinust, (mert a honvédelmi miniszter úr nem értesí­tette idejében arról, hogy ricinusra már nincs szüksége. Sőt rájött, hogy kár volt azokat a ri einusfaló repülőgépeket egyáltalában megvenni. Most azután annyi ricinusunk van és annyi áll rendelkezésünkre ebben az országban, hogy ez- j zel az egész világak, de még a bajba jutott ösz- j szes kormányoknak emésztési zavarait is mef< lehetne szüntetni (Derüli&ég.) (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Azi együttmlűködés hiányát! mnftlatjja leg­inkább a vas helytelen szétosztása, ami mai már oda vezet, hogy a mezőgazdaság terme­lése meg fog akadni. Ahelyett, hogy megálla­pítanák a mezőgazdaság vasszükségletét, ami nagyon könnyű, mert hiszen a statisztika ki­mutatja, hogy hány százalékát fogyasztotta eddig a vasnak n mezőgazdaság és ennek el­osztását a földmívelésügyi minisztérium köze­geire, vagy egyes érdekképviseletekre bíznák, ! újabb és úuabb, egyre komplikáltabb rendelete- í ket adnak ki, mtadig több és több embert J 1943, évi december hó 15-én, szerdán. vonnak be az elosztásba, úgy, hogy egy elosz­tási bizottságban mia már töblb azi ember, mint a patkó. Előfordult egy községben, hogy oda két patkót utaltak ki. Erré a községi bíró gondolt, egyet: azi egyik patkót a saját küszö­bére szegeztette ki, a másikat meg! a barátja küszöbére, mert o" osztani úgy sémi tudta. A tenyészállatok szállításáról annyit, hogy hetekig eltart, amíg megkapja az em!ber_ a szállítási igazolványt. A földművelésügyi mi­nisztérium például elrendelte — hogy kény­szerltették-e erre a lépésre, nem tudomi — a oiikoxirópatermő terület szaporítását Ámde az idén a meglevő eukorrépa területeknek seroj tudott elegendő munkást] biztosítani, nemi iis beszélve arról, hogy '25 holdra jutott egy-egy bakancs és a cukorrépát sok helyen úgy ter melték ki, hogy az egyik ember a jobb lábára húzta föl a bakancsot, a másik a bal lábára. (Mozgás.) Aki eddig, a mrultban nem, termelt cukorrépát, annak meg voltak erre aa alapos okai, most még kevésbbé 1 fog tudnii termelni, mint akkor és biztosíthatom a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a felszaporodott terüle­ten kevesebb répa fog teremni, mint a régin, mert azok termelése a munkáshiány miatt csökkenni fog és emiatt el fognak venni eset­leg jó kukorica, terni'etekéit, amelyek a zsír­termelés szempontjából elsőrangúan, fontosak volnának. (Ügy van!) Igazán furcsán hat, ha meggondoljuk, hogy a nemrégen megszavazott mezőgazdasági be­ruházási törvény helyett ma ebiben az ország­ban rablógazdálkodás folyik, (Ügy vanj) mert nemi nevezhetem másnak azt >a körülményt;, amikor apadó állománnyal arra kényszeríte­nek, hogy minél töblb zsaroló növényt termel­jünk. » A miniszterelnök úr földmívelésügyi mi­niszter korában nyújtotta be az erdőtörvényt. Ennek a törvénynek kimondott célja volt a trianoni kis erdőterületnek fokozott védelme. Ez a törvény adja meg most azt a lehetőséget, hogy a legnagyobb erdőpusztítást végezzék. Ahelyett, hogy rendet teremtenének «<zi erdő­kitermelésben — hiszen fánk va,n — és meg­keresnénk a hibákat és a hibásokat, éretlen er­dőkot vágatnak ki derure-lborúra. (Ügy van! Úgy van!) Elvégre egy rossz adminisztráció áldozatául a legnagyobb nemzeti vagyont oda­dobni mégsem lehet. (Ügy van! tJgy Van! jobb felöl.) Nem alkarom a t. Felsőház figyelmét a köz­ellátási kérdések részleteivel igény bevenni (Egy hang balfelöl: Pedig lehetne! — Farkas­falvi Farkas Géza: Arról lehetne beszélni isokat! — Halljuk! Halljuk!), hiszen erre nézve hivató tt­totfoaK fognak az egyes tárcákhoz hozzászólni, én csak a már többször említett helytelen szer­vezésre akarok rámutatni. Például a közellátási hivatalnak két osz­tálya foglalkozik a hüvelyesek elosztásával, il­letve kiutalásával; azért kettő, mert az egyik mezőgazdasági szempontból bírálja el a bor­sót, a másik ipari szempontból. Az egyi« hiva­•tal a Széchenyi-rakparton van, a> másik a Do­hány utcában. Méltóztassék elhinni, hogy sok­kal gyorsabban repül Roosevelt Sztálinhoz vagy Osangkájsek CsakmakWz, mint ahogyan az akta az egyik hivatalból eljut a másikba. (Derültség-) Egy másik eset a következő. Nincsen szöve­tünk, mert nincsen elegendő gyapjúnk. A gyapjúkérdést már voltam bátor itt a Ház színe előtt is többször említeni; azóta sem: tör­tént ebben a kérdésben semmi. Mégcsak egyet ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom