Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-89
42 Az országgyűlés felsőházának 89. ülése zenette ég esetleg még nagyobb viilágeseniényeki előestéjén fa parlament együtt is maradhasson és teljesíthessél köteles sfeigét (Hetycdés). mert bí«zpn lehet, hogy aa elmúlt hosszú e'napolás elérte célját és valószínű is, hogy az a kormánynak pühinintnyiln"- segített» de éppen a. minap olvastam egy előkelő külföldi írónak művv'tí, amelyben kil'j i azt hogy egy korni.'Hívnak sohasem szabiid sj'.iát kényelmi szempontjából és azért, mert esetleg- tart attól, hoery mdiszkret vagy ktéinyefllrcietlfiin kérdésekre keli választ adnia, a felelő?sé,g elől kitérnie. Rámutat arra és ezt bizonyltjai is atzzal. hogy a közvé'ieményneík a parlament útjiám történő mejornyilatko^zásai néha még harctéri sikereikre is vezet. Ez nálunk valószínűleg nem váhat valóra, de ai ko'imiáinynalk kötelessége gontdoskodni arról, hogy az ország közvéleménye a parlalœent által és nem csak a kormánypárt ál*«1 locrvnri tájékoztatvaa folyó nagy világeseményekről és hogy ezekkel a parlament maga is foglal kozizéik, Én mindi.««- egyike voltaim azoknak, aíkik az elnapolás idején igyekeztünk rávenni a kormányt arra* hogy a< parlamentet hivassa össze, mert tudtam, hogy eltekintve attól, hogy olyan kérdések nem fognak tárgyal la tnii. amelyeik tear az országnak világsizerte ártalmára lennének, tudtam a minisztero'taäk úr képes lesz; megbirkózni azokkal és éppen azért konstatálom is, hogy a képviselőházk-in lefolyt vitának a minis/t/"elnölk vir ura volt* (ŰSJV van! Ûpy v nf) Arról pedig, hogy olykor sroeméVes kérdéseket is fel fognak ott vetwi és fognak tárgyalni, arról, hoerv egyesek ;) szernél y esikedés fegyvereit használják, kár beszélni, mert hiszen ezek talán már néhány hónap távlatából is, mini, kicsinyes dolgok, akikor már csak li'liputiaknak fognak látszani. A demokráciákra visszatérve, mindenesetre a két nagy demokráciára, az angol királyság demokráciájára és az Egyesült Államokéra gondolok. A harmadik demokrácia, nmeivel egyenek tévesen a legnagyobb demokráciának tartanak, Franciaország, éppen mivel nem volt egészséges demokrácia és mivel ennek eredendő bűnében is szenvedett, azok alatt a kórtünetek alatt, amelyek az ő' demokráciájával min'dig együtt jártak, ideiglenesen eltűnt a nagyhatalmak soraiból, mert demokráciája nem volt képes megbirkózni egy támadással, mert lefokozta, a nemzet ellenálló erejét. A két nagy demokrácia résaéről jött 1941 nyarán egy, a diktatúrák szellemi életteréhez tartozó kontinens számára idegenül hangzó és teljesen újszerű üzenet. 1941 augusztus 12-én hirdették ki az Atlantic Chartát, amelyet 1941 szeptember 24-én Mr. Majseki az orosz szovjet kormány nevében aláírt és melyhez azóta csatlakozott 29 szövetséges nemzet. Kérdem, bármiképp vélekedjék is valaki arró 1 bogt minő lesz a háború kimenetele, lelift I é-r aziránt, bogy egy olynn ünnepélye« 'ilatkozat, amelyet 29 szövetséges állam « ott. ame'y államok a világ 2000 mii Hóryf lakosságának több mint felét, majdnem kétharmadát képviselik, teljesen hatástalan maradjon? Ellenkezőleg, hiszem, hogy ez a nyilatkozat a legnagyobb kihatással lesz a világ iövőjére. Azt hiszem, hogy az abban lefektetett elvek hatásukban befolyásolni fogják az egész világ jövő civiliaációjának alakulását. (Egy hang a jobboda^om: Lehel.) Éppen ezért legyen szabad röviden egy pár mondatot idézni «bből a dokumentumból. 1943. évi december hó 14-én, kedden. Első pontja azt mondja, hogy a nagyhatalmak, amelyek azt aláírták, ellene vannak minden területi vagy más gyarapodásnak. Ez ege szett új hams r a nemzetközi jegyzékekben, amely már ezért 'ils megfigyelendő. Második pontja az, hogy nem akarnak területi változásokat látni a nélkül- hogy ebbe a népek több sége önként és határozottan bele ne egyeznék. Harmadik nonljá' pedig azt mondja, hogy meg akarják hagyni a jogot minden nemzetnek arra nézve, hogy milyen kormányformát, válasszon jövője elintézéséhez. Ezek ellen ki fogást eimelni tehát igazán nem lehet. Ehhez csatlakozik Roosevelt, négy szabadságpontja, amelyek közül az utolsó kettőt ma gyárra a »mentesség« szóval lehet fordítani. Ezek a vallásszabadság, a szólásszabadság, a szükségből való mentesség és< a félelemtől való mentesség. Hogy lehet-© ezeket megvalósítani, lehet e ezeket még a világ óriási többségének jövő normájává tenni, ezt nem tudom. Emerson mondja, valahol, hogy a világ igazi haladás és az igazi felvilágosodás felé csak mérhetetlen szenvedéseken át fog jutni. Maga "Roosevelt elnök pedig az 1942 szeptember 3án Washingtonban 29 nemzet ifjúságának jelenlétében tartott kongresszuson azt mondta, hogy: ezek a mi céljaink, de sok idő fog elmúlni, sok munka és szenvedés, míg a világot átvezethetjük egy olyan civilizációhoz, amelyet ezentúl nem keijl nyugati civilizációnak nevezni, hanem világcivilizációnak is nevezhetjük, — olyan célok felé tehát, amelyeknél nagyobbakat az emberiség soha nem latolt. Ugy látom, mintha a történelem osztó igaz sága azt akarná, hogy az Egyesült Államok demokráciája és a nyugati demokráciák általában most egy nagyobb, magasabb, emberibb, keresztényibb nagy gondolattal akarnák viszo nozni háromszász esztendő után Európának azt. amit a keresztény kultúra átvételekor tőle valamikor kaptak. Ez könnyebben lesz lehetséges, mint gondolnánk, mert úgy, amint vaia mikor a XV— XVI. szádadban a felfedezések kora óriási «'Mii* ékben növelte meg az emberi energiákat és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lelkek is követték azt a kitágulást és azt a nagy horizontokban való gondotko dást, amelyet a felfedezések maguk új országok lehetőséerei veil hoztak és amelyeket új or szagok gazdagsága, teljesen más mivolta hozott av alkfrori s-'űklátókörű gondolkodó emberiséinek. Ha szabad magamat úgy kifejeznem, a föMgömb összezsugorodott. A modern teehnika óriási vívmányai folytán- amelyeket a háború felfedezései m^g jobban megnöveltek, lehetővé fog válni az, hogy irtózatos dimenziókat a legrövidebb idő alatt töltsünk bei Ma már nini nek titkok, nincs izoláció és meg vagyok gvő ződve. hogy a demokráciák éppen azért nagy gazdasági túlsúlyukat, befolyásukat éreztetni fogják mindenben, ami a fáradt, öreg Európában a napi események közt ránk s?<akad és mindabban, amit ezeknek az országoknak po? Iitikájia, elgondolása és struktúrája magával hoz. Esry új világot látok jönni, amelyben az emberiség nagy jogai, az emberiségnek nagy gondolatai fognak vezetni ég remélhetőleg va lameunyi nemzőt érdekében s lehetővé fogják tenni (ízeknek a nemzeteknek fejlődését. Lehet, hogy egy olyan világ, amelynek egyes köve^ terményeivel szemben mi értelmetlenül és ide-