Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-104

349 Az országgyűlés félsóhazanaíc. 104. ülése 1944. évi november hó 8-án, szerdán. Háza csak a Magyar Szent Korona országai­nak határain belül fekvő más városba vagy községbe hívhaitló össze. (Helyeslés.) Mélyen t Felsőház! A törvényjavaslatot a rendkívüli idők tették szükségessé. Budapest székesfővároshoz egészen közel folynak a har­cok és bár szent meggyőződésünk az, hogy a magyar ügy igazsága, Magyarországnak egész területéhez való joga szent és sérthetetlen, és hogy ezt az igazságot és Magyarországnak területéhez való jogát a mi dicső hadseregünk ki fogja vívni, (Ügy van! Ügy van!) mégis gondoskodni ke-U arról, nehogy a jogfolyto­nosság megszakadjon, nehogy a Ház ülései megtarthatók ne legyenek, nehogy Magyar- ország ne gondoskodhassék arról, hogy a szükséges törvényekkel biztosítsa a jövő fej­lődését. Mindez szükségessé tette azt, hogy a nemzet képviselete, valamint a felsőház tör­vénnyel gondoskodjék arról, hogy Budapest székesfővároson kívül, amelyet a törvényho­zás székhelyéül az 1848. évi IV. te. 1. §-a meg­határozott, más községbe vagy más városba össze legyen hívható, azt a feltételt köti azon­ban ehhez a javaslathoz az együttes bizottság minden további félreértés elkerülése végett, hogy ez a más község vagy más város a Szent Korona országainak határain belül feküdjék. Ez is természetes kívánsága a felsőháznak és csak azért nem változtat magának a törvény- javaslatnak szövegén, hogy ez a törvényjavas­lat mentői előbb törvényerőre emelkedhessek, ennek kiemelését azonban szükségesnek tartja. Meg vagyok arról győződve, hogy mind a kor­mány, mind pedig az országgyűlésnek mind­két Háza osztozni fog az együttes bizottság­nak abban a nézetében, hogy Magyarország határain kívül Magyarország törvényhozása törvényesen és érvényesen össze ne ülhessen. Tisztelettel ajánlom a törvényjavaslat el­fogadását. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Kíván még valaki a törvény javas­lathoz általánosságban ¡hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kíván az igazságügyminiszter úr ő nagy- méltósága: szóin!? (Budinszky László igazság­ügyminiszter: Igein!) Az igazságügyminiszter úr ő nagyméltóságát illeti <a szó. Budinszky László igazságügyminisz'ier: T. Felsőház! Amidőn ennek a törvényjavaslat­nak tárgyalásánál felszólalok, méltóztassanak megengedni, hogy elöljáróban hálámat és kö- szönetemet fejezzem ki a jelenlévő felsőházi tag urak iránt — sok felsőházi tag úr kény­szerből van távol, — hogy az ágyúdörgés és a háború minden vérzivatara ellenére itt, mond­hatni a fronton, megjelentek azért, hogy a ma­gyar jogfolytonosságot, a magyar törvényal­kotást és a magyar élniakarást itt kifejezzék és megszemélyesítsék. Méltóztassék megengedni, hogy a bizott­sági indokolás kiegészítése céljából előadot­takhoz csupán azt az egyet fűzzem hozzá, hogy az első pillanattól kezdve ellenségeink minden céltudatos hírverése ellenére is a magyar al­kotmányt, á magyar törvényeket megtartot­tuk és meg is fogjuk tartani. (Helyeslés.) Eb­ből következik, hogy a törvényjavaslat. 1. Vában lévő »más város és község« kifejezés nem is érthető másképpen, mint úgy, hogy a Magyar Szent Korona területére vonatkozik. Az állami élet alapja a terület, a népesség és a szervezett kormányhatalom. Ez ma mind a három megvan és meg vagyunk győződve arról, hogy hős honvédeink és dicső német szövetségesünk segítségével egész Magyaror­szág területén újra a jog, az igazság és a be­csület fog uralkodni. (Éljenzés és helyeslés.) T. Felsőház! Mi magyarok voltunk, va­gyunk és magyarok fogunk maradni akkor is, ha bármiféle kényszer folytán ideiglenesen más impérium alá is kerülünk. A magyar szó fogalmába beleértem az összes itt élő testvér- népeket, amelyek közt semmiféle különbséget nem tettünk és nem fogunk tenni s egyformán fogunk róluk is gondoskodni mindenkor.^ Tisz­telettel kérem, méltóztassanak a törvényjavas­latot változatlanul elfogadni. (Éljenzés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, ínéltóztatnak-e »az or­szággyűlés üléseinek összehívására vonatkozó kivételes rendelkezésekről« szóló törvényjavas­latot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felso- ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mó­don először a törvényjavaslat címét és azután szakaszainak sorszámát felolvasni szívesked­jék. vitéz Görgey LászJó jegyző (felolvassa a törvény javaslat címét es 1—2. §-ainak sorszá­mát- A címet és a szakaszokat a felsőház hoz­zászólás nélkül elfogadja ) Elnök: Ekként a törvényi avas'1, at részle­teiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felső­házat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás so­rán elfogadott végszerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadja, amiről a képviselőház értesíttetni fog. T. Felsőház! Napirendünk ezzel letárgyal ­tatott. Tájékoztatásul közlöm a felsőház t. tagjai­val, hogy a szükséghez képest fogok intéz­kedni legközelebbi ülésünk összehívása iránt, amelynek idejéről és napirendjéről t. tagtár­saimat kellő időben értesíttetni fogom. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegy­zőkönyvet felolvasni. Agorasztó Tivadar jegyző (felolvassa a jegyzőkönyvet.) ■ Elnök: Van-e valakinek észrevétele a fel­olvasott jegzőkönyvvei szemben? (Nincs!) Ész­revétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hitelesí­tettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délutem 3 örajior.) 440476. — Athenaeum Rt. nyomása, Budapest..

Next

/
Oldalképek
Tartalom