Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-104
349 Az országgyűlés félsóhazanaíc. 104. ülése 1944. évi november hó 8-án, szerdán. Háza csak a Magyar Szent Korona országainak határain belül fekvő más városba vagy községbe hívhaitló össze. (Helyeslés.) Mélyen t Felsőház! A törvényjavaslatot a rendkívüli idők tették szükségessé. Budapest székesfővároshoz egészen közel folynak a harcok és bár szent meggyőződésünk az, hogy a magyar ügy igazsága, Magyarországnak egész területéhez való joga szent és sérthetetlen, és hogy ezt az igazságot és Magyarországnak területéhez való jogát a mi dicső hadseregünk ki fogja vívni, (Ügy van! Ügy van!) mégis gondoskodni ke-U arról, nehogy a jogfolytonosság megszakadjon, nehogy a Ház ülései megtarthatók ne legyenek, nehogy Magyar- ország ne gondoskodhassék arról, hogy a szükséges törvényekkel biztosítsa a jövő fejlődését. Mindez szükségessé tette azt, hogy a nemzet képviselete, valamint a felsőház törvénnyel gondoskodjék arról, hogy Budapest székesfővároson kívül, amelyet a törvényhozás székhelyéül az 1848. évi IV. te. 1. §-a meghatározott, más községbe vagy más városba össze legyen hívható, azt a feltételt köti azonban ehhez a javaslathoz az együttes bizottság minden további félreértés elkerülése végett, hogy ez a más község vagy más város a Szent Korona országainak határain belül feküdjék. Ez is természetes kívánsága a felsőháznak és csak azért nem változtat magának a törvény- javaslatnak szövegén, hogy ez a törvényjavaslat mentői előbb törvényerőre emelkedhessek, ennek kiemelését azonban szükségesnek tartja. Meg vagyok arról győződve, hogy mind a kormány, mind pedig az országgyűlésnek mindkét Háza osztozni fog az együttes bizottságnak abban a nézetében, hogy Magyarország határain kívül Magyarország törvényhozása törvényesen és érvényesen össze ne ülhessen. Tisztelettel ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Kíván még valaki a törvény javaslathoz általánosságban ¡hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kíván az igazságügyminiszter úr ő nagy- méltósága: szóin!? (Budinszky László igazságügyminiszter: Igein!) Az igazságügyminiszter úr ő nagyméltóságát illeti <a szó. Budinszky László igazságügyminisz'ier: T. Felsőház! Amidőn ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál felszólalok, méltóztassanak megengedni, hogy elöljáróban hálámat és kö- szönetemet fejezzem ki a jelenlévő felsőházi tag urak iránt — sok felsőházi tag úr kényszerből van távol, — hogy az ágyúdörgés és a háború minden vérzivatara ellenére itt, mondhatni a fronton, megjelentek azért, hogy a magyar jogfolytonosságot, a magyar törvényalkotást és a magyar élniakarást itt kifejezzék és megszemélyesítsék. Méltóztassék megengedni, hogy a bizottsági indokolás kiegészítése céljából előadottakhoz csupán azt az egyet fűzzem hozzá, hogy az első pillanattól kezdve ellenségeink minden céltudatos hírverése ellenére is a magyar alkotmányt, á magyar törvényeket megtartottuk és meg is fogjuk tartani. (Helyeslés.) Ebből következik, hogy a törvényjavaslat. 1. Vában lévő »más város és község« kifejezés nem is érthető másképpen, mint úgy, hogy a Magyar Szent Korona területére vonatkozik. Az állami élet alapja a terület, a népesség és a szervezett kormányhatalom. Ez ma mind a három megvan és meg vagyunk győződve arról, hogy hős honvédeink és dicső német szövetségesünk segítségével egész Magyarország területén újra a jog, az igazság és a becsület fog uralkodni. (Éljenzés és helyeslés.) T. Felsőház! Mi magyarok voltunk, vagyunk és magyarok fogunk maradni akkor is, ha bármiféle kényszer folytán ideiglenesen más impérium alá is kerülünk. A magyar szó fogalmába beleértem az összes itt élő testvér- népeket, amelyek közt semmiféle különbséget nem tettünk és nem fogunk tenni s egyformán fogunk róluk is gondoskodni mindenkor.^ Tisztelettel kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot változatlanul elfogadni. (Éljenzés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, ínéltóztatnak-e »az országgyűlés üléseinek összehívására vonatkozó kivételes rendelkezésekről« szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felso- ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét és azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey LászJó jegyző (felolvassa a törvény javaslat címét es 1—2. §-ainak sorszámát- A címet és a szakaszokat a felsőház hozzászólás nélkül elfogadja ) Elnök: Ekként a törvényi avas'1, at részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadja, amiről a képviselőház értesíttetni fog. T. Felsőház! Napirendünk ezzel letárgyal tatott. Tájékoztatásul közlöm a felsőház t. tagjaival, hogy a szükséghez képest fogok intézkedni legközelebbi ülésünk összehívása iránt, amelynek idejéről és napirendjéről t. tagtársaimat kellő időben értesíttetni fogom. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Agorasztó Tivadar jegyző (felolvassa a jegyzőkönyvet.) ■ Elnök: Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegzőkönyvvei szemben? (Nincs!) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délutem 3 örajior.) 440476. — Athenaeum Rt. nyomása, Budapest..
