Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-97

306 Az, országgyűlés felsőházának 97. ülése 1944. évi január hó 18-án, kedden. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, amely ez esetben azt kéri, hívja fel a felsőház a magyar királyi belügyminisztert arra, hogy az üaryet vizsgálja meg és intézkedéséről tegyen a felsőháznak jelentést, — igen vagy nem! (laevtí) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. .Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének társryalása. Kiss Ernő felsőházi tag mentelmi ügy;.ben. Kérem a jegyző urat, bogy a bizottság jelentését felolvadni szíveskedjek. B ró Zoltán jegyző (felavassa a bizo^ág jelenteiéi.) E.nök: Kíván valaki hozzászólni! (Nem!) Ha szólni &enki sem kíván, a tanácskozást v befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni a mentelmi bizottság javaslatához, — ame y ez esetben a mentelmi jog felfüggesztésének mellőzéséről szól — igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház Kis« Ernő felsőházi tag menteim, jo gát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel, 8mi'ôV Jasz-Nagykún-Szolno'k vármegye tisztifőügyészét értesíteni fogom. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Szluha Aadár felsőházi tag menteim ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Biró Zoltán jegyző (fe^olvaisa a> bizottság jelentését ) Elnök: Kíván valaki hozzászól ni f (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni a mentelmi bizottság javaslatához — amely ez esetben a mentelmi jog felfüggesztésének mellőzéséről szól, — igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hegy a felsőház Szluha Aladár felsőházi ta* mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel, amiről a budapesti kir. főügyészt értesíteni fogom. Napirend szerint következik »a gazdasági és hitelélet rendjén-ek, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931:XXVI. törvénye kkben a min'sztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghoFszsbbításáról« szó'ó törvényjavaslat 2 §-a tekintetében a fekőház és a képviselőház között felmerült elentét 'kiegyenlítésére kiküldött bizottság együttes jelentésének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság együttes jelentését felolvadni szíveskedjék. Biró Zoltán jegyző: (felolvassa a bizottság együttes jelentését.) <,,.«,,, ., Eiftök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki *em kíván, a tanácsikozást befejezettnek ny.lváníitom, Feltesizem a kérdést, meltozfatnak-e a ket Ház bzottságának azt'a javaslatát, hogy a 2. §. teljes egészében töröltessék és ennek megfeuelőleg a 3. és 4. §-ok sorszámozása megváltozzék, elfogadni, igen vajjy nemî (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy s felsőház a két Ház bizottsága javallatát et fogadta, A két, Házi között felmerült ellentét kiegyenlítésire hivatott bizottságok javaslatának elfogadásáról a képviselőház elnökét értesíteni fogom. Napirend szerint következik az igazságügyi bizottság jelentése alapján »a csaláctoatogadasról és a lartáéjól va.ó gondoskodás előmozdításáról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvadni (szíveskedjék. (HcdljuJ ÍJ útijuk!) Bíró Zoltán jegyző {felolvassa a je.entést.) Elnök: Szólásra következik Szőke Gyu.a felsőházi tag úr. Szőke Gyula: Nagyméltóságú Elnök Ürl Mélyen t. Felsőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a kormány szociális gondoskodásának egy részét mutatja, A gazdasági élet elnehezülé-e, a társadalmi helyzet labilitása és a családi állapot mt.ggyengül飻e következtében olyan kapocs állott elő, hosry a legkülönbözőbb társadalmi osztályokhoz tartozó egyének a családi segítség mellőzésével alamizsnára voltak utalva» Az. alamizsnálkodá-i rend.zer természetesen egy bizonyos megkisebbülési érzést váltott ki, amely azután még jobban csökkentette a társadalmi összefüggés érzését, a társadalmi kapcsolatot. Nagyon helyeslem éá üdvözlöm, hogy a kormány ehelyett az alamizsnálkodási rendszer helyett tényleges, tettekben felváltódó törvényhozási rendelkezéssel kíván a szociális téren gondoskodni. Ez a gondoskodás, amely a törvényjavaslatban van, az elhagyottaknak és a szűkölködőknek legkülönbözőbb csoportjaira kiterjed és a legkülönbözőbb fennálló tételes törvényeinket érinti. Ha ehhez a javaslathoz hozzászólok, teszem azt azért, mert bizonyos elgondolások, amelyek ezzel a törvényjavaslattal szemben felmerültek, tényleg az igazságügyi bizottság és maga a kormány szemében is helytállóknak látszanak és hálásan köszönöm úgy 8z igazságügyi bizottságnak, mint az igazságtigyminisrter úrnak, hosry a felszólalásom alapján a módosítá?okat elfogadta. A törvényjavaslat 1. §-a ugyanis lényegesea belevág a család életébe. Elődeink a családi eletet úgyis meglazították a szentségi házasságkötés eltörlésével. Most, ha méer törvényjavaslatilag rendelkezünk arról, hogy a családi életbe az egyik házasfél befogadhat valakit, aki a másik házasfélnek nem tetszik, vele szemben akár ellenséges, akár peld'g közömbös, va orv nem tartozik hozzá, úgy a családi élet további felbomlásával kell számolni. Annakidején a hercegprímás úr, mint a felsőház ta er ja nyújtott is be törvényjavaslatot a családi élet regenerálására, ez a törvényjavaslat azonban nom került tárgyalásra. Most ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban felhívom a mélyen t. Felsőház figyelmét arra. hogy az, amit itt most teszünk, amit ma ebben & törvény javaslatban) módosítunk, amivel biztosítékot adunk a családi élet fennállására, az nem elegendő, mert okvetlenül szükséges, hogy legalább azokra, akiknolk vallá°i érzése és meggyőződése szerint a házasság szentségi volta fönnáll, törvényhozásiul«- viszsznállíttassék ez a jelleg, mert ezzel nemcsak ezek vannak kötve és nemcsak ezeknek a család isi erősíttetnek meg, hanom az egész országban visswa fog állni egy olvan memtiali^ás, amely a családot magasabb nézőpontból fog^a nézni és amely a c=aládot tényleg a nemzet