Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-91
Az országgyűlés felsőházának 91. ülése két tojást adni Budapesten egy embernek és kau-áesonyi segélykép másik kettőt. Aüig hiszem, hogy akadjon olyan budapesti polgár, aki ezzel beérné. (Kállay Miklós miniszterelnök: (Meat neun tudom önelílátóvá tenni tojásban!) Nem ezt mondom, hanem azt, igen t. miniszterelnök úr, hogy többet kell adni és nem kell engedni, hogy igen sok áru tönkre 'menjen és emiatt i'^ye-n szűkös mértéket Ikell'àen: alkalmazni. Igen t. Felsőház! Egy másik kérdés, a!melyet szíves engedelm ükkel megemlíítek, a fÖldbirtokpoliitika kérdése. Amikor 'mi a zsidótörvénynek ezt a vonatkozását megszavaztuk, akkor a bizottságban a kormány részérőll egy nyilatkozat hangzott ©», amely úg v szóU, hogy a zsidó birtokok legnagyobb részét ai háború után fogják kiosztani és addig az állam/ áltat megbízott szerv kezében maradnak. De mit latunk ma? Ezeket a gazdaságokat feloszlatták, zár aiá vették és most kiosztás alatt állmak. Mi azt hittük, vagy legalább is én aizt hittem, hogy a háború utáni időben, amikor a földbirtokpolitikai kérdés^ egészen bizonyosan sürgős megoldást fog kívánni, «seilt az elvett birtokok lesznek az elsők, amelyeket a momentán szükségletnek a nemzetpolitikai szempontok figyelembevételével 1 történő kielégítése énàekében igénybe fognak, venni. Ma azonban szétosztják őket. És kinek osztják szét? Nem tudóim, erre nézve adatokat még nem kaptunk, de több esetet hallottam, hogy nem hivatászexfr gazdák kezébe kerültek, aimii pedig a magyar földbirtokpolitika ''egelwő szabálya volnat (Gróf Andrássy Mihály: Kik kaptak?) Én azt tartanám helyesnek, hal ezt a szét osztási tempót vagy teljesen leállíianáik. vagy nagyon lelassít inák, hogy abban az elvi elgondolásban. ame| az imént hangoztattam, később bizonyos nemzetpolitikai szempontokat szolgálhaseainialk ezek a birtoktestek. Egy másik ilyen kérdés, amelyet a földbirtokpolitikáva] kfeipcsoDaltbán megemííticui óhajtok, ai magyar államnak Szlovákiával való földbirtokpo'itikai szerződése. (Zaj és mozgás.) A magyair állam kötött egy szerződést, aímely lehetővé teszi, hogy Szlovákiában 18.000 bat. holdat élvehessenek a magyaroktól (Ügy s vi\n! Ügy van! — Farkasfalvi Farkas Géza: Szörnyűség! — Sztillő Géza: Benes nem vette el. ők elveszik!) Mit jelent ez? Azt. hogy Szlovákiai ma Lefoglalta, zár alá vette az összes magyar birtokosok birtokait. (Szüllő Géza: Azért, mert mar gyarok mairiadtak!) Ezáltaí! lehetetlen helyzetbe hoztál azokat a magyar test véreket, alkik a legnagyobb támogatásra volnának érdemesek részünkről. A másik kérdés Romániával kapcsolatos. Méltóztatnák tudni, Románia volt az; egyik állam, amely a nemzetiségi politikát, jobban mondva a magyarság elleni gyűlöletet a legjobb ban ós a legerőszaikosabban vitte keresztül impériuma alatt. (Ügy van! Ügy vam! — Szüli« Géza: De nem a KáHay-korimány csinálta ezt!) Ott is elvették & magyar földtulajdonos földjét és szétosztották a román polgárok, között sőt elvették a magyar! iskolák földjét is (Révész Imre: És az egyházakét!) és aa egyházakét és még ma is az a dákoromán ül bent abban a földbe^ (Ügj; Van! Ügy van!) a magyar birtokos és a magyar közüliét pedig nom kapott; kártalanítást, sem vissza nem kapta ^jogos tulajdonába azt a földet, amelyet tőle erőszabkal vettek el. (Farkasfalvi Farkas Géza : Azért, 1943. évi december hó 16-án, csütörtökön. 123 mert magyar volt!) Kérem az igen t kormányt, erélyesebb és komolyabb lépésekké ! gítse a mi testvéreinket, mutassuk meg nekik, hogy, nektünk is megvannak a lehetőségeink arra, hogy magyar fajunkat a saját hazánkban megerősítsük anélkül, hogy a másik jogát csorbítanánk. Ea utóbbit nean is kívánjuk, csak a jogtalanul elvett vagyonoktuak ma nemzetpolitikai szempontból kívánatos egyének és közületek kezébe való visszaadását kérjük. Igen t. Felsőház! Az intézkedéseknek és. rendelkezéseklnekt különféle lehetőségei vannak, do ia magyart agrárius gondolattal kapcsolatban elsősorban kifejezésre kell juttatnom azt, hogy szerény nézetem szerint az elírnált idők árpolitikájában rejlik a legnagyobb hiba. Mint már mondottam, igenis, az árpolitika legyen megfelelő. A termelési vonalon azt a kérdést kell fel tennem a földmí velésügyi miniszter úrhoz, vájjon nem jött e már rá arra, hogy az elrendelt kényszertermeléseikjkel a magylair közgazdasági életinek tulajdonképpen több kárt, mint hasznot okoz. (Ügy van! Ügy/ vanU Ne,m jöii már rá arra. hogy ha olyan növények termeié«ét erőszakolja, amelyiek sem klimatikus, sem tala.iviszonyniniknak nem telelnek W9g, ftl 1 milyen sok kárt okoz? Nem gondolja, meg ő azt. hogy a i ici Hústermelés forszirozása visszahat a zsír mennyiségére? Nem jött rá arra, hogy a ricinusolajat, amelynek terme lését azzal propagálták, hogy az hazafias kötelességünk, mert a repülőgépek ezt az olajat használjak, a mai időkben már nem szüksége* olyan nagy mórtékben termelni, mert állít" azoknak a repülőgépeknek! nagy része már nines; használatban, amelyeknek ez szükségei volt? Ma már szappant csinál a Hutte* Lever céfr abból^ az olajból, amelyet mi kénvS7ertermel6«sel és ráfizetéssel beszolgáltatunk. Kérdem a földmívelésügyi miniszter urat: nem jön rá arra, hogy ha kényszert ermeléssel az adottságoknak meg nem felelő növényt kíván termelni, akkor ez müven károsodást, milyen közorazdlasáíri veszteséget jelent? Nem jön a földmíve'lésürrvi miniszter úr arrai. hogy a: magyar gazdasági ólntet nem lehet rögtönözve vezetni, hogy nem lehet azt mondani 1942-ben, hogy varrjátok; le Í\ malacokat és P kocákat, de nnryanakkor nem vigyázni arra, hogy annak 'következményeképpen 1943 ban nem liesr süldő, amelyből w zsírprodnkciót fedezni akarja? Nem iön rá a földmívelésügyi miniszter úr arra, hosrv nem lehet azt mondani, hogy vágja ki mindenki az- erdőyágás kétszeresét, mert nincs elég tűzifa? (Űp\y üan! Úgy van!) Nem iött rá arra, hogv nem abban van a Hiba, hogy nincs elég fa kivágva, hanem abban, hogy nincs elégendő anyag, amellvel az a fuvaros, az a gazda szekerét é« lovát elláthassa és így ]e tudja közelíteni azt a faállományt? (Ügy van! Ügy vom!) Nem jött rá a földmívelésügyi miniszter úr arra. hogy ezek mellett a faárak m fi left ne™ lehe»t produktiv erdő- --oj folytatni? (Úgv van! Ügn van!) Hiszen a zárszámadásban az állami erdőknél egv pengő haszon van katncztrál'ic holdanként kimutatva. Méltóztassék megengedni, így nem lebet a gazdasági életet e'nr>dménvesien vezetni, úgy. hogy megfelelően fedezni lehessen az orszátr közszükséglefét. Ne ot+ keressie a földmívelésügyi miniszter úr^ a hibát, hogy az elosztás nincs elég szigorúan IG*