Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-68
86 Az országgyűlés felsőházának 68. ülése elhanyagolt legelőket csinálnak és egy magasabb művelési ágat alacsonyabb művelési ágra rontanak, ahogyan ez az 1920-as földreform törvény alapján igen sok esetben megtörtént. Ennek alátámasztására idézem a miniszterelnök úr ő excellenciájának a felsőházban történt bemutatkozása alkalmával elmondott beszéde következő két mondatát (olvassa): »Nem a számszerűségre, hanem a telepítés minőségére fogom a súlyt helyezni. Értékes mezőgazdasági egyedek, termelési individuumok helyebe s csak legalább ugyanolyan értékű termelési tényezőt szabad telepíteni«. Hasznos az a birtokpolitika is, mélyen t. felsőház, amely a jóformán hasznavehetetlen homokokat, szikes területeket és ingoványokat részben erdősítés, a víz levezetése, öntözés és a. pusztító ' legeltetés megszüntetése által kultúrtermetekké alakítja át és így növeli a termőterületet. Ilyen irányú birtokpolitikát folytattak es folytatnak sikerrel Olaszországban, Nemetországban, valamint Hollandiában is. Sokan vannak itt az országban, akik ezekre a példákra hivatkozva analógiákat keresnek a magyar birtokreform és az ottaniak között. Ez óriási tévedés, mert az illetők — úgy látszik — nem olvasták el sem a külföldi birtokpolitikai reformtörvényeket, sem nem tapasztalták azokat a tényeket, amelyek alapján azok végrehajtattak. Az olasz birtokreform folyamán csupa olyan területet tettek termővé telepítés és telkesítés által, amely a termelés szempontjából előbb egyáltalán nem jelentett semmit. Itt van a Pontusi-moesarak lecsapolása, itt van a szicíliai birtokreform. Ezek ugar területek vagy mocsarak voltak, amelyeket^ igen nagy munkával teljesítettek és kolonizáltak. Ez az olasz típus. A hollandi típus a Zuider-see lecsapolásával jelentkezik. Németországban, Holsteinban pedig ott, ahol lápok voltak, csupa hasznavehetetlen területet tettek kultúrterületté. Ez az, analógia tehát abszolút téves, mert a kettő között analógiát vonni nem lehet. Nálunk az Alföldön van sok ilyen terület, amelyet helyes^ irányítással és elgondolással, telkesítéssel művelésre alkalmassá lehet tenni. Ezzel fel kell fokozni a termőterületet, kielégíteni a földre vágyó lakosság egyrészét és a földön valóságos munkaalkalmat teremteni egyrészt az így létesülő telkesítési munkálatoknál, utóbb pedig az így nyert területeknek rendszeres megművelése által. Ha vizsgálom, igen t. Felsőház^ a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából szükséges tennivalókat, úgy ezt a feladatkört két részre oszthatom: egy azonnal foganatosítandó és egy később folyamatosan eszköziendő munkatervre. Az azonnal foganatosítandó részbe tartoznék mindazon, már érvényben lévő .törvények és^ rendeletek végrehajtásának szigorú ellenőrzése, amely rendeletek^ éppen a termelés fokozását célozzák, mert eddig ez nem történt kellő eréllyel és ezen intézkedések többnyire csak írott malaszt jellegével bírtak. Itt különösen rá akarok mutatni a községi legelők elhanyagolt voltára. Tisztelet a kivételeknek, dea legelőket jórészt a sok tüske, kökénybokor és egyéb oda nem való gaz. rontja és piszkítja és ezen a téren nem történik semmi. Megfelelő szakszerű legeltetés és a legelők kellő ápolása mellett legalább 20 százalékkal több marhát lehetne azokon tartani, mint ma. (Ügy van! a középen.) Tudok esetet, amidőn az 1920-as birtokreform során prima termőföldekből községi disznólegelőket csinál1942. évi július hó 28-án, kedden. tak és ezeken a területeken ma szinte csak tüske és gaz látható, viszont a községben egy disznóval sem lett több, mint azelőtt, hogy ezt a legelőt létesítették. Ilyet nem szabad tenni, mert ez vétek a termelés ellen. Az arankaírtást is felületesen hajtották végre. Továbbá igen sok lábán álló tengeriszart láttunk tavasszal, nem számítva az abnormis éveket, amelyek kényszerhelyzetet okoztak. Normális években is ez a helyzet, legalábbis egyes vidékeken, holott tudvalévő, hogy a kukoricamolyt, amely legnagyobb kártevője a tengerinek, csak úgy lehet kipusztítani, ha kellő időiben szántják, még ősszel levágják a tengeriszárat és alászántják a tarlót. Ezek a dolgok, amelyeket említettem, nem igényelnek semmi különösebb anyagi megterhelést. Itt csak össze kellene szedni a sokféle törvényt és rendeletet és súlyosan kellene megbüntetni azokat, akik ezeket nyomós ok nélkül nem hajtják végre, valamint azokat is, akik nem ügyelnék fel kellőleg a végrehajtásra. Egy másik ilyen súlyos probléma a r gyakorlati életben eddig már bevált szántóföldi művelési és termelési módszereknek az egész vonalon való foganatosítása és ellenőrzése. Sajnos, a legkisebb birtqkcsoportok szántóföldjein, — értve ezalatt a 10 holdon aluliakat — és főleg az Alföldön, ma is nagyon kezdetleges gazdálkodás és talajművelés folyik, értve ezalatt a tarlószántást, az őszi szántást, a vetőmagtisztítást, a földek lehető gyommentességét ési a helyes vetésforgót. ^ A talajerő fenntartására és tápanyagok fokozására szükséges a Magyarországon többnyire mészszegény-talajok meszezése, a gyenge vetéseknek nitrogén-trágyával való erősítése. Sajnos, hogy az ebben a tekintetben igen bevált és nagy hasznothajtó pétisó gyártása a, mai viszonyok között nem áll arányban azzal a kereslettel, amely iránta mutatkozik. A miniszter úr ő excellenciája a bizottságban szíves volt öbben a tekintetben bizonyos intézkedéseket kilátásba helyezni az. üzem megnagyobbítása által. Nagyon kérem ennek mielőbbi foganatosítását, mert különösen egyes vidékeken bizonyult be nagymértékben, hogy azok a vetések, amelyek mészben igen szegények, s amelyek tavasszal még négy métermázsát sem mutattak, a pétisó alkalmazásával átlag két mázsával javultak meg termésmennyiségben. Ez olyan, bizonyíték e műtrágya mellett, hogy feltétlenül érvényt kell szerezni annak a törekvésnek, hogy ez a műtrágya az országban minél nagyobb mértékben elterjedjen. Akisgazdaságok számára, hogy a megfelelő tarlóműveleteket elvégezhessék, szükség volna egy könnyű, két ekevasú ekének nagyban való gyártására. Ma is vannak ilyenek bizonyos mértékben használatban és nagyon beváltak, ezek könnyebb lovakkal, esetleg egy lóval is húzhatók. Szükséges továbbá, hogy a, vetőmagtisztítógépek lehetőleg minden községben rendelkezésre álljanak. Â vetőmagakció által fenn kell tartani a vetőmag tisztaságát és igy^ a veteményeknek elsőrendű minőségét. A vetőmagnemesítő gazdaságokat pedig a lehető^ legnagyobb kedvezményekben kell részesíteni, mert így tudunk gyorsan és eredményesen haladni ezen az úton. A tenyészállatoknak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben való kiosztása feltétlenül szükséges, mert ezáltal nagy eredményeket tudunk elérni, amint ezt az évente rendezett
