Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-68

86 Az országgyűlés felsőházának 68. ülése elhanyagolt legelőket csinálnak és egy maga­sabb művelési ágat alacsonyabb művelési ágra rontanak, ahogyan ez az 1920-as földre­form törvény alapján igen sok esetben meg­történt. Ennek alátámasztására idézem a mi­niszterelnök úr ő excellenciájának a felsőház­ban történt bemutatkozása alkalmával elmon­dott beszéde következő két mondatát (olvassa): »Nem a számszerűségre, hanem a telepítés mi­nőségére fogom a súlyt helyezni. Értékes me­zőgazdasági egyedek, termelési individuumok helyebe s csak legalább ugyanolyan értékű ter­melési tényezőt szabad telepíteni«. Hasznos az a birtokpolitika is, mélyen t. felsőház, amely a jóformán hasznavehetetlen homokokat, szikes területeket és ingoványokat részben erdősítés, a víz levezetése, öntözés és a. pusztító ' legeltetés megszüntetése által kul­túrtermetekké alakítja át és így növeli a ter­mőterületet. Ilyen irányú birtokpolitikát foly­tattak es folytatnak sikerrel Olaszországban, Nemetországban, valamint Hollandiában is. Sokan vannak itt az országban, akik ezekre a példákra hivatkozva analógiákat keresnek a magyar birtokreform és az ottaniak között. Ez óriási tévedés, mert az illetők — úgy lát­szik — nem olvasták el sem a külföldi birtok­politikai reformtörvényeket, sem nem tapasz­talták azokat a tényeket, amelyek alapján azok végrehajtattak. Az olasz birtokreform folyamán csupa olyan területet tettek termővé telepítés és telkesítés által, amely a termelés szempontjából előbb egyáltalán nem jelentett semmit. Itt van a Pontusi-moesarak lecsapo­lása, itt van a szicíliai birtokreform. Ezek ugar területek vagy mocsarak voltak, amelye­ket^ igen nagy munkával teljesítettek és kolo­nizáltak. Ez az olasz típus. A hollandi típus a Zuider-see lecsapolásával jelentkezik. Né­metországban, Holsteinban pedig ott, ahol lá­pok voltak, csupa hasznavehetetlen területet tettek kultúrterületté. Ez az, analógia tehát abszolút téves, mert a kettő között analógiát vonni nem lehet. Nálunk az Alföldön van sok ilyen terület, amelyet helyes^ irányítással és elgondolással, telkesítéssel művelésre alkalmassá lehet tenni. Ezzel fel kell fokozni a termőterületet, kielé­gíteni a földre vágyó lakosság egyrészét és a földön valóságos munkaalkalmat teremteni egyrészt az így létesülő telkesítési munkála­toknál, utóbb pedig az így nyert területeknek rendszeres megművelése által. Ha vizsgálom, igen t. Felsőház^ a mezőgaz­daság fejlesztése szempontjából szükséges ten­nivalókat, úgy ezt a feladatkört két részre oszthatom: egy azonnal foganatosítandó és egy később folyamatosan eszköziendő munka­tervre. Az azonnal foganatosítandó részbe tar­toznék mindazon, már érvényben lévő .törvé­nyek és^ rendeletek végrehajtásának szigorú ellenőrzése, amely rendeletek^ éppen a termelés fokozását célozzák, mert eddig ez nem történt kellő eréllyel és ezen intézkedések többnyire csak írott malaszt jellegével bírtak. Itt különösen rá akarok mutatni a községi legelők elhanyagolt voltára. Tisztelet a kivé­teleknek, dea legelőket jórészt a sok tüske, kö­kénybokor és egyéb oda nem való gaz. rontja és piszkítja és ezen a téren nem történik semmi. Megfelelő szakszerű legeltetés és a le­gelők kellő ápolása mellett legalább 20 száza­lékkal több marhát lehetne azokon tartani, mint ma. (Ügy van! a középen.) Tudok esetet, amidőn az 1920-as birtokreform során prima termőföldekből községi disznólegelőket csinál­1942. évi július hó 28-án, kedden. tak és ezeken a területeken ma szinte csak tüske és gaz látható, viszont a községben egy disznóval sem lett több, mint azelőtt, hogy ezt a legelőt létesítették. Ilyet nem szabad tenni, mert ez vétek a termelés ellen. Az arankaírtást is felületesen hajtották végre. Továbbá igen sok lábán álló tengeri­szart láttunk tavasszal, nem számítva az ab­normis éveket, amelyek kényszerhelyzetet okoztak. Normális években is ez a helyzet, legalábbis egyes vidékeken, holott tudvalévő, hogy a kukoricamolyt, amely legnagyobb kár­tevője a tengerinek, csak úgy lehet kipusztí­tani, ha kellő időiben szántják, még ősszel le­vágják a tengeriszárat és alászántják a tarlót. Ezek a dolgok, amelyeket említettem, nem igényelnek semmi különösebb anyagi megter­helést. Itt csak össze kellene szedni a sokféle törvényt és rendeletet és súlyosan kellene meg­büntetni azokat, akik ezeket nyomós ok nél­kül nem hajtják végre, valamint azokat is, akik nem ügyelnék fel kellőleg a végrehaj­tásra. Egy másik ilyen súlyos probléma a r gya­korlati életben eddig már bevált szántóföldi művelési és termelési módszereknek az egész vonalon való foganatosítása és ellenőrzése. Sajnos, a legkisebb birtqkcsoportok szántóföld­jein, — értve ezalatt a 10 holdon aluliakat — és főleg az Alföldön, ma is nagyon kezdetleges gazdálkodás és talajművelés folyik, értve ez­alatt a tarlószántást, az őszi szántást, a vető­magtisztítást, a földek lehető gyommentessé­gét ési a helyes vetésforgót. ^ A talajerő fenntartására és tápanyagok fo­kozására szükséges a Magyarországon több­nyire mészszegény-talajok meszezése, a gyenge vetéseknek nitrogén-trágyával való erősítése. Sajnos, hogy az ebben a tekintetben igen be­vált és nagy hasznothajtó pétisó gyártása a, mai viszonyok között nem áll arányban azzal a kereslettel, amely iránta mutatkozik. A mi­niszter úr ő excellenciája a bizottságban szí­ves volt öbben a tekintetben bizonyos intézke­déseket kilátásba helyezni az. üzem megnagyob­bítása által. Nagyon kérem ennek mielőbbi foganatosítását, mert különösen egyes vidéke­ken bizonyult be nagymértékben, hogy azok a vetések, amelyek mészben igen szegények, s amelyek tavasszal még négy métermázsát sem mutattak, a pétisó alkalmazásával átlag két mázsával javultak meg termésmennyiség­ben. Ez olyan, bizonyíték e műtrágya mellett, hogy feltétlenül érvényt kell szerezni annak a törekvésnek, hogy ez a műtrágya az ország­ban minél nagyobb mértékben elterjedjen. Akisgazdaságok számára, hogy a megfelelő tarlóműveleteket elvégezhessék, szükség volna egy könnyű, két ekevasú ekének nagyban való gyártására. Ma is vannak ilyenek bizonyos mértékben használatban és nagyon beváltak, ezek könnyebb lovakkal, esetleg egy lóval is húzhatók. Szükséges továbbá, hogy a, vetőmag­tisztítógépek lehetőleg minden községben ren­delkezésre álljanak. Â vetőmagakció által fenn kell tartani a vetőmag tisztaságát és igy^ a veteményeknek elsőrendű minőségét. A vető­magnemesítő gazdaságokat pedig a lehető^ leg­nagyobb kedvezményekben kell részesíteni, mert így tudunk gyorsan és eredményesen haladni ezen az úton. A tenyészállatoknak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben való kiosztása feltétlenül szükséges, mert ezáltal nagy eredményeket tudunk elérni, amint ezt az évente rendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom