Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-66

Az országgyűlés felsőházának 66. ülése 1942. évi július hó 14-én, kedden. 41 Itt rá kell mutatnom arra, hogy a legna­gyobb 'elégedetlenséget és jogos felháborodást okozza az, ha látja, hogy ha valamire szük­sége van és azt a szerencsésebb helyzetben levő szomszédjától akarja megszerezni. 80—100 pengős árban kaphatja a kukoricát, úgyneve­zett karitatív alapon és ha nem akarja meg­venni, akkor azt mondják néki, hogy pusztulj, nem akarok az ilyenkor szokásos triviális ki­fejezéssel élni. Nyomatékosan felhívom tehát a közellátási miniszter úr figyelmét, hogy méltóztassék ezeket az állapotokat lehetetlenné tenni és ebben a tekintetben szigorú rendelke­zéseket hozni. Ttt van például a gálic-kérdée is. A gálic ára 1-70 pengőben yan megállapítva és ha va­lakinek szüksége van gálicra, 12 pengőért kap belőle annyit, amennyi kell. Ez lehetetlen ál­lapot. Ebben a tekintetben a statáriumtól sem riadnék vissza, mert ez lehetetlenné teszi az tígyes emberek megélhetését ^és csak az az em­ber tud exisztálni, aki feketén a legniszkosabb üzleteket köti. Kérem e miatt a kormány sür­gős intézkedését. Kérem a kormány intézkedését a tekintet­ben, hogy ezen társadalmi réteg, keresményé­nek megfelelő árarányban szerezhesse be szük­ségleti cikkeit, mert 'egyébként ezen értékes és minden megbecsülésre érdemes munkásré­teg, amely — jól tudjuk — ezideig a leg­fegyelmezettebb és legmegbízhatóbb munka­társa volt a munkaadónak s minit azt a köz­ellátási miniszter úr, mint volt tényleges j katona tapasztalhatta, a legértékesebb és leg- j fegyelmezettebb katonákat és altiszteket szol­gáltatta, teljesen el fogja veszíteni — és nedig érthető okból — a munkakedvét. Tapasztalásból mondhatom, hogy sem a gazdasági cseléd, sem az arató nem a keres­ményét kifogásolja, hanem azt, hogy annak ára fejében életszükségleti cikkeit arányosan beszerezni nem tudja, mint annak előtte és így I exisztenciájában érzi magát veszélyeztetve, j holott ezideig, ahol a családanya szorgalmas ! és takarékos, a férj pedig munkás és józan j életű volt, öreg napjaira tisztes magánvagyont j — értve alatta négy-öt, sőt több hold földet, j lakóházat és megfelelő állatállományt — tu­dott magának szerezni tisztes családi élet mel­lett és senki kegyeire nem szorult­Befejezvén • felszólalásomat, a kormány szíves figyelmébe ajánlom ezeknek megszíve­lését és kérem sürgős intézkedését; (Helyes 1 és és taps.) Elnök: Napirend előtti felszólalásnál sem vitának, sem határozathozatalnak nines helye. Áttérünk napirendünkre. Napirend szerint következik az igazoló bizottság jelentésének tárgyalása az igazolt felsőházi tagok és az örökösjogú főrendi csa­ládok részéről választásra jogosult tagok név­jegyzékének kiigazítása tárgyában. Kiérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a? igazoló bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát 'bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem j a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az igazoló ! bizottságnak azt a iavaslatát, hogy Téglássy | András az iga/olt felsőházi tagok névjegyzé- ; kéből töröltessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha \ igen, ilyen érielemben mondom ki a határoza- j tot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e elfogadni az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy Scheffler János és Rázgha Károly az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétessenek, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen érte­lemben mondom ki a határozatot Kérdem végül, méltóztatnak-e elfogadni az igazoló bizottságnak azt a javaslatát is, hogy vitéz gróf Vay László pk, gróf Széchenyi Móric az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családok részéről válasz­tásra jogosult tagok névjegyzékébe felvétesse­nek, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott vál­tozások a Budapesti Közlönyben közzétételnek. Napirend szerint következik a 42 tagú or­szágos bizottság jelentésének tárgyalása az 1941. évi december hó 19-étől 1942. évi június hó 23-éig terjedő idő alatt kifejtett működésé­ről. Kérem a jegyző urat, hogy a 42 tagú 1 orszá­gos bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (feíolvassa a 42 tagú országos bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 42 tagú országos bizottság félévi jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igeft!) Ha igen, ilyen tár te­lemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a kereskede­lemügyi és közlekedési, valamint pénzügyi bizottságok együttes jelentése alapján az 1942. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló m. kir. miniszterelnöki jelentés tárgyalása. Kíván valaki a miniszterelnöki jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a.vitát bezárom s a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a m. kir. miniszter­elnöknek az 1942. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé ter­jesztett jelentését elfogadni s a képviselőház­nak e tárgyban hozott határozatát országos határozat erejére emelni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot hogy a felsőház a jelentést elfogadta s a kép­viselőháznak e tárgyban hozott határozatát országos határozat erejére emelte, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a pénzügyi és közjogi bizottságok együttes jelentése alap­ján a »gazdasági és hitelélet rendjének, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának biz­tosításáról alkotott 1931:XXVI. törvénycikk­ben a minisztériumnak adott és utóbb kiter­jesztett felhatalmazás további meghosszabbí­tásáról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a-- jegyző urat, hogy a bizottságok együttes' jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottságok együttes jelentését.) Elnök: Szólásra jelentkezett Szőke Gyula őméltósága. Szőke Gyula: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház,! A kormány meg­hosszabbíttatni kéri azt a felhatalmazást, amely neki egy-egy évre már ismételten meg­adatott. A különbség az, hogy ezúttal a fel­hatalmazás meghosszabbítását másfél évre kéri. Előrebocsátom, hogy az erre vonatkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom