Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-65

Az országgyűlés felsőházának 65. ülése zápban itt a Felsőház plénuma előtt is nyilatkozni már csak azért isi, mert ennek a javaslatnak képviselőházi tárgyalása során és a felsőházi bizottsági tárgyalása során is felvetődött az a kérdés, — nem is aggály, csak az a kérdés — hogy vájjon ennek a javaslatnak benyújtása időszerű és szükséges volt-e, főleg annak 4. §-át illetően, vagyis a vesztegetés bűncselekményének újra szabályozása tekintetében. A felsőházi igazságügyi bizottság tárgyalása során e tekintetben már szerencsés voltam nyilatkozni és örömmel láttam, hogy a mélyen t. igazságügyi bizottság a felvilágosításaimat megnyugvással méltóztatott tudomásul venni. (ügy van!) Mégis úgy érzem, meg kell ismételnem itt a felsőház plénuma előtt azt, amit a bizottságban és a képviselőház plénuma előtt is mondtam és ezért kérek egy pár percnyi szíves türelmet. (Halljuk! Halljuk!) Szokásom ellenére teszem ezt, mert hiszen máskor nem igen szoktam a felsőház szíves türelmét igénybevenni, hacsak nem feltétlenül szükséges. (Halljuk! Halljuk!) A magyar közhivatalnok — én ezt a kifejezést használom és nem a köztisztviselő e(zót-, azért, mert ez a büntetőjogi nomenklatura — mondom, a magyar közhivatalnok a maga egészen kiváló kvalitásaival, tudásával, lelkiismeretességével, felelősségérzetével, a kötelességtudásával, jogtiszteletével, a minden tekintetben való korrektségével, puritánságával mindenkor méltán érdemelte ki és ma is méltán érdemli ki az egész nemzeti közvélemény és a kormány feltétlen nagyrabecsülését ési teljes bizalmát. (Ügy van! Ügy van!) Ez a nagyrabecsülés nem csökkent, mélyen t. Felsőház, és mem a nagyrabecsülésnek esetleges csökkenése szolgált okul a javaslat benyújtására. A bizalom nem ingott meg, és nem a bizalom megingása szolgált okul e javaslat benyújtására. Nagy hazafias örömmel állapítom meg a mélyen t. Felsőház színe előtt, hogy a magyar büntető judikatúrában a megvesztegetés, hála Istennek, a legritkább bűncselekmények közé tartozik. "Mégis szükséges és időszerű is ennék a javaslatnak benyújtása, egyszerűen azért, mert háborúban élünk és mert ennek a ternyinek minden konzekvenciáját minden vonalion le kell vbnnuink. A történelem eléggé tanúsítja, hogy a háborúval rendszerint, sőt majdnem azt merném mondani, mindig együtt jár egy ibizonyos fokig az erkölcsi felfogás lazulása- (Ügy van! Ügy van!),

f mert a háborúval kapcsolatban gyakran kívánnak érvényesülni bizonyos önös érdekek, amelyek érvényesítése céljaiból gyakrabban történhetnek kísérletek arra is, hogy egyes közhivatalnokok hivatali kötelességük megszegésére bírassanak rá. Ismétlem, prevenció ez, amint Kolossváry ő méltósága méltóztatott megállapítani, aki azt mondotta, hogy történhetnek, — de minthogy kétségtelen, hogy ez a lehetőség fennforog, éppen ezért kellett ezt a javaslatot nem a magyar közhivataltíok rovására, hanem a magyar közhivatalnok védelmében hozni, amint ezt mindkét felszólalt felsőházi tag úr is helyesem így méltóztatott felfogni és kifejezésre juttatni. Éppen ezek ellen a kísérletek ellen kívánja megvédeni ez a javaslat a magyar közhivatalnokot, amikor a megvesztegetés új konstrukcióját felállítva, a vesztegető cselekményét, azt a cselekményt, amelyet közönségesen aktív vesztegetésnek szoktak nevezni, sokkal szigorúbban kívánja pönalizálni egyfelől, másfelől pedig ennek a cselekménynek a kísérletét is pönalizálni kí191*2. évi június hó 9-én, kedden. 35 vámja. Mai jogszabályaink szerint ugyanis a vesiztegető cselekmény vétség, egy évig terjedhető fogházzal büntetendő vétség a maga normális esetében, mert hiszen van egy minősített esete is, amely ugyan öt évig terjedlhető fogházzal büntethető, de ez is csak vétséggé nyilvánítja ezt a cselekményt és nem gondoskodik arról, hogy ennek a vétségnek a kísérlete is büntethető legyen, vagyis a mai jogállapot szerint ennek a vétségnek kísérlete nem blümtethető. Ezzel szemben a javaslat a vesztegetőnek a cselekményét bűntetté minősíti és természetes következménye ennek azután az, hogy bűntetté minősül a kísérlet is, hiszen a bűntett kísérlete mindenkor büntetendő, amellett azomban magának a cselekménynek befejezésé^ olyan korai stádiumba helyezi, amely már egészen a kísérlet határán áll, úgyhogy szinte már alig marad valami a tulajdonképpen vett kísérlet részére latitüdnek, mert befejezett cselekmény már az is, ha az aktív vesztegető arra törekszik, hogy a köztisztviselőt, a közhivatalnokot a maga hivatali kötelességének megszegésére rábírja. Ez az új javaslat tehát egy olyan befejezett cselekményt állapít meg, amely öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, szemben az eddigi igen enyhe büntetéssel. De ugyancsak a magyar közhivatalnok védelmét, a magyar közíhivatalnok tekintélyének és jóMrnevének védelmét célozza ennek a javaslatnak az 5. §-a is, amikor egy új deliktumot konstruál: a befolyással való üzérkedés vétségét és amikor ennek az 5. §-nak harmadik bekezdésében ezt a vétséget bizonyos esetekben bűntetté minősíti és öt évig terjedhető börtönnel rendeli büntetni egyebek között akkor is, ha a befolyásával üzérkedő azt állítja, vagy csak azt a látszatot is kelti, hogy közhivatalnokot akar, vagy fog megvesztegetni, illetőleg közhivatalnokot fog tiltott módion ajándékban részesíteni. J Ebben a javaslatban tehát nincs olyan rendelkezés* amely a legtávolabbról is arra enged következtetni, hogy megrendült vagy megingott a magyar közhivatalnok puritánságában, korrektségében, feltétlen becsületességébem való közbizalom, ellenben igenis több olyan rendelkezés van, amely éppen arra irányul, hogy a magyar közhivatalnok jóhírnevét megvédjük alattomos kísérletekkel és gyanúsítási lehetőségekkel szemben. Éppen ezért tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. Osak két választ szeretnék még adni a felszólalt felsőházi tag uraknak. Kolossváry Mihály ő méltósága azt kéri, hogy ez a szellem és ez a gondolat, amely ebben a javaslatban megnyillatkozik, terjesztessék ki a további büntető jogfejlődés során a társadalmi élet egyéb vonalaira is. Megnyugtatom, ő méltóságát és a mélyen t. Felsőházat, hogy e tekintetben már bizonyos törvényelőkészítő munkák folyamatban vannak: az úgynevezett III. büntetőnovella előkészítő munkálatai igen előrehaladott stádiumban vannak és azoknak egyes rendelkezései éppen azt a célt fogják szolgálni, amit ő méltósága kíván felszólalásábanSzilágyi Lajos ő méltóságának pedig arra a kívánságára, hogy juttassam a kormány tudomására mindazt, amit a köztisztviselők, .főleg az alacsonyabb állásban lévő köztisztviselők anyagi helyzetének javítása érdekében nemcsak saját felfogásaként, hanem a mélyein t. Felsőház plénumának egyöntetű akarataként is nyilvánítani méltóztatott, emnek készséggel teszek eleget. Érdemben természetesen nem nyi-