Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-79

326 Az országgyűlés felsőházának 79. ülése álló minisztériumtól, hanem a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségétől kapja a rendes évi államsegélyt. A főfelügyelőség az állami költségvetésijén rendelkezésre 'bocsátott összeget a vidéki közgyűjtemények között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatótanácsának határozata alapján osztja fel. Erre a határozatra nekem semmiféle befolyásom nines. Ügy tudom, hogy a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségében megvan a hajlandóság arra, hogy esetleg a jelenlegi 16C0 pengős dotációt a legközelebb 2000 pengőre emelje fel. Fischer Béla ő méltósága a közönség művészeti téren való iskolázatlanságát tette szóvá. Á művészeti hetek rendezésével iparkodunk a publikum érdeklődését fokoizottabb mértékben felkelteni, de azt hiszem, igazat méltóztatnak nekem adni abban, hogy csak kormányintézkedésekkel, vagy különösen törvényhozási intézkedésekkel a műpártoló és műízléssel biró közönség kialakítását elérni nem lehet; ehhez a társadalomnak megfelelő összefogására é

B megértésére volna szükség. Az, hogy a múzeumok és tárlatok délután is nyitva tartassanak,1 mint ahogyan az külföldön rendesen szokott lenni —anyagi vonatkozású kér dés, mert hiszen ebben az esetben gondoskodni kellene a délutáni világításról és fűtésről, valamint a teremőrök fizetéséről is. (Ügy van! Úgy van!) Ezt a kérdést magam is meg szeretném vizsgálni, mert nagyon sióik panasz érkezett hozzám a tekintetben, hogy például tanáremberek és hivatalnokok, akik bizonyos könyvtárakban szeretnének délután kutatómunkát végezni, sohasem jutnak ehhez hozzá. Az talán nem egészen fogadható el. hogy a belépődíjak túlmagasak, mert hiszen — ha jól tudom — a legtöbb múzeumban 40 fillér a Belépődíj, ebből is adnak mindenféle kedvezményeket iskoláknak és tömeges látogatóknak, vasárnap pedig egyáltalában nem szednek belépődíjat. Ami azt illeti, hogy a múzeumi anyagot filmre vetítsük és így hozzuk diapozitívek útján forgalomba, erre csak annyit mondhatok, hogy már vannak bizonyos diapozitívek, elég nagy számban készültek felvételek és ezeket be is szoktuk mutatni megfelelő felolvasások kíséretében a középiskolai ifjúságnak. A_ Nemzeti Múzeumban külön szervezet működik abw ból a célból, hogy ezt az anyagot gyűjtse és megfelelő szöveggel is ellássa. Vojnovich ő méltósága a Nemzeti Színházzal méltóztatott igen • behatóan foglalkozni és ha szabad ezt a kifejezést használni, kulisszatitkokat méltóztatott, mint szakértő szellőztetni. Nem akarok most itt ebben a kérdésben semmiféle konkrétebb és rám kötelező természetű kijelentést tenni, annyit azonban ' mindenesetre már most is közölhetek, hogy éppen a napokban tartottam meg az első értekezletet a három állami" színház igazgatójának bevonásával, ahol azok a kérdések, amelyeknő.1 éppen ő méltósága olyan hozzáértőén, olyan szellemesen, de talán kissé túl élesen is méltóztatott nyilatkozni mind szóbakerültek a> bérleti rendszertől kezdve a műsor kérdéséig és így tovább. Várom is ebben a tekintetben az érdekelt három állami színház igazgatójától, tehát közöttük a budapesti Nemzeti Színház igazgatójától is a közeljövőben a megfelelő felterjesztéseket. T ' A filmgyártással kapcsolatban felvetett értékes gondolatokat is meg fogjuk fontolni és meg fogjuk szívlelni, 1942. évi december hó 17-én, csütörtökön. Legyen szabad most még a népműveléssel kapcsolatban történt felszólalásokra is reflektálnom. Krámer felsőházi tag úrnak köszönöm azokat az elismerő szavakat, amelyekkel szíves volt köszönetet mondani nekem azért, hogy a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséget anyagilag is és szellemileg is iparkodtam máris támogatni. Ami a szórvány-népművelést illeti, ez nagyon nehéz kérdés, bár megnyugtathatom ö méltóságát, hogy a szórvány-népművelésre is kiterjesztjük figyelmünket, mert hiszen^ nagyon jól tudjuk, hogy ezeknek a kislétszámú magyar településeknek megmentése és gondozása általános nemzeti szempontból milyen nagy jelentőségű. Azt is előadhatom, hogy magyar írás-olvasási tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat rendezünk számukra, sőt vetítőgép kölcsönzésével is igyekszünk szolgálni ezt az ügyet. Ha valahol esetleg még bizonyos hiányosságok vannak, méltóztassanak a mai sokszor jelentkező munkaerőhiányt és anyagi nehézségeket is számbavenni. A vándomépmüvelésnek, az iskolánkívüli népművelés szervezetébe való beállítása húsz év óta megvan. Kétségtelen azonban, hogy a helyi előadók munkájával szemben kevésbbé vált be a népművelésnek vándor módszer szerinti formája. Ez is könnyen érthető, ha meggondoljuk, hogy sokkal költíslégeseibb ez a forma, mert hiszen egyrészt napidíakról, fuvardíjakról kelj gondoskodni, másrészt nincs is mindig kellő számbán olyan népművelési munkaerő, aki alkalmas az ilyen feladat ellátására, mert végre is utazgatni nem. mindenki szeret, aki pedig italán nagyon szeret utazni, a.z esetleg nem alkalmas ana, hogy népművelési vándorelőadásokat tartson, ettől pedig Isten mentsen meg minket. Fischer Béla felsőházi tag úr is nagyon behatóan foglalkozott az iskolánkívüli nép; művelés kérdésével és kifogásolta, hogy annyi év óta még mindig nincs megalkotva az iskolánkívüli népművelési törvény. Éppen azok után az előzmények után, amelyekre szíves volt hivatkozni, éppen a bizonyos határidőre szóló kötelező kijelentések után, amelyek azután sokszor a közbejött okok miatt nem voltak betarthatók, én semimiféle határozott, napra szóló ígéretet az iskolánkívüli népművelési törvény beterjesztésére nem kívánok tenni. Méltóztassék azonban meggyőződve lenni, hogy a kérdéssel — ha szahad

1 azt mondanom — miniszterségemnek talán már az első # napjaitól kezdve foglalkozom. Már tartottam is egy ankétot, amelyen főképppen a népfőiskola, kérdésében folytattam megbeszéléseket, most azután várom aiz értékes hozzászólásokat, azok azonban imiéig nem érkeztek be és ez az, ami a megoldást megakadályozza. A leventeifjúság kérdésével szintén többen méltóztattak foglalkozni és mintegy kifogásolni méltóztattak, — azt hiszem, leginkább Fischer felsőházi tag lír — hogy a leventeifi óság szellemi és lelki művelése terén nem történik semmi. Bár a leventeifjúsáe* ügve naigvrabecsült minisztertársamra, vitéz Nagy Vilmos ő ^ excel lenéi ájára tartozik, mé?is, mivel az érvénvben lévő törvény szerint bizonyos esryetértésben járuink el ebben az ügyben, annyit mindenesetre bátor vagvok ezzel kapcsolatban '•meerjeTyezni, hogy a társadalmi érintkezési formák tanítását, az ifjú^ájsr tudásának és műveltségének emelését, a leventeintézmény nagyon is fontos feladatának tartja és ismeri. Legyen szaib'ad ezzel kapcsolatban ő méltósága-