Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-77

252 Az országgyűlés felsőházának 77. ülése deli, hogy a szigorló orvosokat a közkórhá­zakbóL el keli bocsátani. Talán nem éráik át a feisöhazd tiag urak annyira, mint én orvos­eimber létemre, ennek a súlyosságát. Méltóz­tassanak elképzelni, az a szegény szigorló or­vos egy-tkét vizsga előtt áll, hogy a diplomá­ját megszerezze. Eddig B, korházakban azok jóságát élvezte, de nemcsak jóságukat éUvazte, hanem tanult is, amire súlyt helyezek, mert sokkal tö'bbet tanult egy kórházbant, — ; ezt nyíltan megmondom — mintha egy klinikán »hallgatózott« volna és soha egy kóresethez hozzá nem jutott volna. Kórházban sokkal töbhet lehet tanulni, mint klinikán. A klinika oktat, nevel, tudósokat is nevelhet, de gyakor­lati orvosokat — nyiltan meg kell mondanom — nem nevel a mai rendszer mellette Megjelenti tehát ez iái rendelet, amely súlyos sérelme azoknak a szülőknek is, akik gyerme­küket elhelyezve tudták, súlyos sérelme annak a fiatalembernek, aki közvetlenül karácsony előtt az utcára került, ési súlyos sérelme a ma­gyar orvosi rendnek is, mert a rendeletben az is benine v,an, hogy ezeknek megvalósítása után azonnal tessék munkaszolgálatos orvosokat igényelni. Én megint ott állok, hagy azt kell mondanom: végtelenül el vagyok keseredve. További kommentárt ehhez hozzá nem fűzök. Ennek a rendeletnek az indokolása azt mondja, hogy ezért volt szükség ennek a rende­letnek kiadására, mert az orvosi generáció ame­rikázik. Nem igaz! Azt kell mondanom: ez nem helytálló. Azt mondják: nem vizsgázik. Ez sem helytálló! Tudniillik én nyilvántartom kama^ rám keretén béliül az ilyen diplomás-jelöltek egész sorát, és nagyon jól látom és tudom, hagy éjjet nappallá téve al kórházi szolgálat teljesítése mellett becsületesíen teljesítik a köte­lességüket, és kellő időben megszerzik a diplo­mát. Mondhatnám, koldusbotra, jutnak azáltal, hogy diplomát szereznek, de megszerzik ai dip-, loxnát, és becsületesen teljesítik kórházi köte­lességeiket is* kellő felügyelet mellett, éppúgy, mint a klinikákon a gyakornokok egész sora, mert hiszen ha velük így járnak el, akkor a gyakornokokat is mind ki kellene küldeni a klinikákról, mert ők is orvosi funkciót végez­nek. Niagv megnyugvás volna az ország orvosiai szempontjából — és ezt külön hangsúlyozom a belügyminiszter úr ő nagy méltóságához cí­mezve — ha a miniszter úr visszavonná ezt a, rendeletet. Vonja vissza ezt a rendelkezést, mert ez nem kívánatos, nem szociális és orvosrendi szempontból egyenesen amtihumánus és sérel­mes. Foglalkoznom kell egészen röviden a ma­gyar orvosképzéssel is. Már említettem azt, hogy az orvosképzés terén nagy hiányosságok vannak. Elsősorban meg kell említenem a sze­mesztereik számát. Ma tíz félévet tesz ki ez a szám, ami egy átlagos szám. Hosszú évekre visszamenőleg mindig tíz félév volt. Meg kell .azonban azt is állapítanom, hogy tíz szemeszter mellett nagyon rövidre van szabvai a tanulmá­nyi idő: későn kezdődik a tanév, korán kezdő­dik a szabadság, .azonkívül a ihlosszú karácsonyi és egyéb szünetek folytán ai professzor urak a legtöbb esetben maximálisan 125—130 tanítási nappal számolhatnak. Méltóztassék elképzelni, mit jelent ez. Ezek igazságok, ezek le vannak szögezve, papíron le van jegyezve, hogy tény­leg csak 130 nap körül van az @ß idő, amikor a professzor urak előadást tartannak. Ez nem az 1942. évi december hó 15-én, kedden. ő hibájuk, ez a rendszer hibája,. Meg kell álla­pítanom azt is, hogy az a tanterv, amely mel­lett a tanítás ma folyik, nem a köz érdekeit szolgálja, Kétségtelen, el nem vitatható, ihlogy a tudományi mai állása mellett a magyar orvos­tudománynak is haladnia keli és minden vo­natkozásban olyan tudományos képzettsége kell hogy legyen a magyar orvosi rendinek, a ma­gyal orvosnak, hogy helytálljon a tudomány legmagaisabb ágazataiban azok között a vívmá­uyok között, melyek bőségesen ontják áldásu­kat. Azonban azt is kell állítanom, hogy bizo­nyos vivisectiók folynak itt a kutatások, a di­vatossá vált gyógyszerek, a divatos gyógymó­dok ferén, amelyek nem alkalmasak arra, hogy megnyugvást keltsenek az orvosban. Beisme­rem, bevallom, kapkodunk hol ide, hol oda, de a legjohb rendszer mégis a régi volt. Én régi orvos vagyok és tudom, hogy a legjobb rendszer a múltban az volt, amikor a háziorvos rendszere volt általánosan divatbian, amikor minden ma­gyar családnak megvolt a bizalmas háziorvosa. Méltóztassék elhinni, milyen jó volt, hogy a csar Iád minden tagja minden ügyében bizalmas or­vosához fordulhatott, nemcsak közegészségügyé­ben hanem más ügyekben is. De azért is jó volt ez a rendszer, mert ez a bizalmas háziorvos nemcsak belgyógyász volt, nemcsak fület és szemet gyógyított, hanem értett a gyermekgyó­gyászathoz is, talán nem olyan rettenetes nagy tudományos alapossággal és félkészültséggel, mint a mai szakorvos, azonban értett hozzá, ezenfelül még értett a szülészethez is, levezette a szüléseket. Nemzeti szempontból nem tudom eléggé sűrűn hangoztatni. annak fontosságát, hogy a falusi orvos legyen gyermekgyógyász is, legyen szülész is, legyen minden területen verzált hiszen ha nagyon komoly eset ftierül fel, akkor azt a beteget amúgy is a klinikára vagy a kórházba küldik be szakorvoshoz. A mai helyzet azonban nem tartható fenn tovább, nem tartható fenn az az állapot, hogy a falusi orvos azért nem megy ki a szüléshez, mert nem ért hozzá,, mert nem képzett szülész, a diftériát vagy a kruppot vagy más betegséget azért nem tudja meggyógyítani, mert nincs benne kü­lönleges szakképzettsége, vagy mert nem bír kellő gyakorlattal ezen a téren, és ennek követ­keztében kell elpusztulnia egy magyar sarjnak. Bocsánatot kérek ez nem orvosi nevelés. Meg­győződésem, mert tudom, a magyar orvosi rend nágyértékü professzortagjai lépten-nyo­mon hangoztatják is, hogy a mai orvosképzés nem tökéletes, nagy hiányosságai vannak. Ki­váló professzoraink maguk is ismételten fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel és én erről a helyről is felhívom az ő figyelmüket arra, hassanak oda, hogy az orvosképzés radikális megfonto­lás tárgyává tétessék, és ezzel együtt a magyar nemzet és a fajvédelem szempontjából nagyon fontos orvosi rend helyes átképzése megtörtén­jék. Egészen röviden foglalkoznom kell a ma­gyar egyetemek hallgatóinak számával is. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatóinak száma 5243, eaek közül 908 Hz or­voshallgató, akik között 182 a női hallgató!. A szegedi egyetem hallgatóinak száma 1323, ezek közül 361 iaz orvoshallgató, köztük 65 a női hallgató. A debreceni egyetem hallgatóinak száma 1195, ezek közül 262 az orvostanhallgató, és ez utóbbiak között van 35 női hallgató. A pécsi egyetem hallgatóinak száma 1116, ezek közül orvostanhallgató 253, éhben a számban

Next

/
Oldalképek
Tartalom