Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-77

252 Az országgyűlés felsőházának 77. ülése deli, hogy a szigorló orvosokat a közkórházakbóL el keli bocsátani. Talán nem éráik át a feisöhazd tiag urak annyira, mint én orvoseimber létemre, ennek a súlyosságát. Méltóztassanak elképzelni, az a szegény szigorló orvos egy-tkét vizsga előtt áll, hogy a diplomáját megszerezze. Eddig B, korházakban azok jóságát élvezte, de nemcsak jóságukat éUvazte, hanem tanult is, amire súlyt helyezek, mert sokkal tö'bbet tanult egy kórházbant, —

; ezt nyíltan megmondom — mintha egy klinikán »hallgatózott« volna és soha egy kóresethez hozzá nem jutott volna. Kórházban sokkal töbhet lehet tanulni, mint klinikán. A klinika oktat, nevel, tudósokat is nevelhet, de gyakorlati orvosokat — nyiltan meg kell mondanom — nem nevel a mai rendszer mellette Megjelenti tehát ez iái rendelet, amely súlyos sérelme azoknak a szülőknek is, akik gyermeküket elhelyezve tudták, súlyos sérelme annak a fiatalembernek, aki közvetlenül karácsony előtt az utcára került, ési súlyos sérelme a magyar orvosi rendnek is, mert a rendeletben az is benine v,an, hogy ezeknek megvalósítása után azonnal tessék munkaszolgálatos orvosokat igényelni. Én megint ott állok, hagy azt kell mondanom: végtelenül el vagyok keseredve. További kommentárt ehhez hozzá nem fűzök. Ennek a rendeletnek az indokolása azt mondja, hogy ezért volt szükség ennek a rendeletnek kiadására, mert az orvosi generáció amerikázik. Nem igaz! Azt kell mondanom: ez nem helytálló. Azt mondják: nem vizsgázik. Ez sem helytálló! Tudniillik én nyilvántartom kama^ rám keretén béliül az ilyen diplomás-jelöltek egész sorát, és nagyon jól látom és tudom, hagy éjjet nappallá téve al kórházi szolgálat teljesítése mellett becsületesíen teljesítik a kötelességüket, és kellő időben megszerzik a diplomát. Mondhatnám, koldusbotra, jutnak azáltal, hogy diplomát szereznek, de megszerzik ai dip-, loxnát, és becsületesen teljesítik kórházi kötelességeiket is* kellő felügyelet mellett, éppúgy, mint a klinikákon a gyakornokok egész sora, mert hiszen ha velük így járnak el, akkor a gyakornokokat is mind ki kellene küldeni a klinikákról, mert ők is orvosi funkciót végeznek. Niagv megnyugvás volna az ország orvosiai szempontjából — és ezt külön hangsúlyozom a belügyminiszter úr ő nagy méltóságához címezve — ha a miniszter úr visszavonná ezt a, rendeletet. Vonja vissza ezt a rendelkezést, mert ez nem kívánatos, nem szociális és orvosrendi szempontból egyenesen amtihumánus és sérelmes. Foglalkoznom kell egészen röviden a magyar orvosképzéssel is. Már említettem azt, hogy az orvosképzés terén nagy hiányosságok vannak. Elsősorban meg kell említenem a szemesztereik számát. Ma tíz félévet tesz ki ez a szám, ami egy átlagos szám. Hosszú évekre visszamenőleg mindig tíz félév volt. Meg kell .azonban azt is állapítanom, hogy tíz szemeszter mellett nagyon rövidre van szabvai a tanulmányi idő: későn kezdődik a tanév, korán kezdődik a szabadság, .azonkívül a ihlosszú karácsonyi és egyéb szünetek folytán ai professzor urak a legtöbb esetben maximálisan 125—130 tanítási nappal számolhatnak. Méltóztassék elképzelni, mit jelent ez. Ezek igazságok, ezek le vannak szögezve, papíron le van jegyezve, hogy tényleg csak 130 nap körül van az @ß idő, amikor a professzor urak előadást tartannak. Ez nem az 1942. évi december hó 15-én, kedden. ő hibájuk, ez a rendszer hibája,. Meg kell állapítanom azt is, hogy az a tanterv, amely mellett a tanítás ma folyik, nem a köz érdekeit szolgálja, Kétségtelen, el nem vitatható, ihlogy a tudományi mai állása mellett a magyar orvostudománynak is haladnia keli és minden vonatkozásban olyan tudományos képzettsége kell hogy legyen a magyar orvosi rendinek, a magyal orvosnak, hogy helytálljon a tudomány legmagaisabb ágazataiban azok között a vívmáuyok között, melyek bőségesen ontják áldásukat. Azonban azt is kell állítanom, hogy bizonyos vivisectiók folynak itt a kutatások, a divatossá vált gyógyszerek, a divatos gyógymódok ferén, amelyek nem alkalmasak arra, hogy megnyugvást keltsenek az orvosban. Beismerem, bevallom, kapkodunk hol ide, hol oda, de a legjohb rendszer mégis a régi volt. Én régi orvos vagyok és tudom, hogy a legjobb rendszer a múltban az volt, amikor a háziorvos rendszere volt általánosan divatbian, amikor minden magyar családnak megvolt a bizalmas háziorvosa. Méltóztassék elhinni, milyen jó volt, hogy a csar Iád minden tagja minden ügyében bizalmas orvosához fordulhatott, nemcsak közegészségügyében hanem más ügyekben is. De azért is jó volt ez a rendszer, mert ez a bizalmas háziorvos nemcsak belgyógyász volt, nemcsak fület és szemet gyógyított, hanem értett a gyermekgyógyászathoz is, talán nem olyan rettenetes nagy tudományos alapossággal és félkészültséggel, mint a mai szakorvos, azonban értett hozzá, ezenfelül még értett a szülészethez is, levezette a szüléseket. Nemzeti szempontból nem tudom eléggé sűrűn hangoztatni. annak fontosságát, hogy a falusi orvos legyen gyermekgyógyász is, legyen szülész is, legyen minden területen verzált hiszen ha nagyon komoly eset ftierül fel, akkor azt a beteget amúgy is a klinikára vagy a kórházba küldik be szakorvoshoz. A mai helyzet azonban nem tartható fenn tovább, nem tartható fenn az az állapot, hogy a falusi orvos azért nem megy ki a szüléshez, mert nem ért hozzá,, mert nem képzett szülész, a diftériát vagy a kruppot vagy más betegséget azért nem tudja meggyógyítani, mert nincs benne különleges szakképzettsége, vagy mert nem bír kellő gyakorlattal ezen a téren, és ennek következtében kell elpusztulnia egy magyar sarjnak. Bocsánatot kérek ez nem orvosi nevelés. Meggyőződésem, mert tudom, a magyar orvosi rend nágyértékü professzortagjai lépten-nyomon hangoztatják is, hogy a mai orvosképzés nem tökéletes, nagy hiányosságai vannak. Kiváló professzoraink maguk is ismételten foglalkoztak ezzel a kérdéssel és én erről a helyről is felhívom az ő figyelmüket arra, hassanak oda, hogy az orvosképzés radikális megfontolás tárgyává tétessék, és ezzel együtt a magyar nemzet és a fajvédelem szempontjából nagyon fontos orvosi rend helyes átképzése megtörténjék. Egészen röviden foglalkoznom kell a magyar egyetemek hallgatóinak számával is. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatóinak száma 5243, eaek közül 908 Hz orvoshallgató, akik között 182 a női hallgató!. A szegedi egyetem hallgatóinak száma 1323, ezek közül 361 iaz orvoshallgató, köztük 65 a női hallgató. A debreceni egyetem hallgatóinak száma 1195, ezek közül 262 az orvostanhallgató, és ez utóbbiak között van 35 női hallgató. A pécsi egyetem hallgatóinak száma 1116, ezek közül orvostanhallgató 253, éhben a számban