Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-77

Az országgyűlés felsőházának 77. ülése 1942. évi december hó 15-én, kedden. 241 emelni. Ezt az, észrevételét a kormiánybiztos­ságnalk nem hallgatták meg, a földmívelésülgyi kormány tehát arra hivatkozott, hogy innen van a baj. Ha a fuvar megkönnyítése megtör­tént volna, akkor a fuvar drágasága sem kö­vetkezett volna be. Áttérve a közellátásra, meg kell állapíta­nom, hogy itt már kezdettől fogva hibás alap­elvből indultaink el, amelyen azonban még min­dig lehet segíteni. Amíg az első világháború­ban az volt az elgondolás, hogy az ellátatlanok szálmát csökkenteni kell, most a közellátási po­litikának ez a vezérelve: az ellátatlanok számát minél inkább növelni. A kormány ezt az alapel­vet azzal indokolta, hogy jobban lehet ellen­őrizni a feketepiacot, ha mindenki közellátás­ban részesül. Ezt két éven keresztül próbáltuk és azt láttuk, hogy a dolog nem sikerült. Ami­kor pedig ugyanerről a helyről a múlt évben arra kértem a közellátási kormányt, tegye lehe­tővé az önellátást a különböző intézetek, intéz­mények, minisztériumok és vállalatok alkalma­zottali részére, hogy legalább a nagy városok közellátását megkönnyítsük, a pénzügyminisz­ter úr, mint gazdasági csúcsminiszter helye­selte ezt a gondolatot, azonban a múlt eszten­dőben ezt még nem tudtuk keresztülvinni. Elis­meréssel szólok arról, hogy az új közellátás­ügyi miniszter úr, aki kétségtelenül erős logi­kával és nagy áldozatkészséggel dolgozik, rög­tön átlátta ennek a gondolatnak helyességét és a beszerzési csoportok megalakulását nemcsak megengedte, hanem elő is mozdítja. Erre sokan •azt mondják, hogy már késő, én azonban azt mondom, nem tudjuk, meddig tart a háború, tehát még mindig nines elveszve az idő, ha most biztosítjuk á beszerzési csoportok műkö­désének lehetőségét. A másik vonalon az ellátatlanok számát növeljük, ha mindient lefoglalunk minden ter­ményből. Azt hiszem, ha a kormány nem foglal le olyan terményeket, amelyből termésfelesleg van, ezzel nagyon megkönnyíti a közellátást. Csak a burgonyára hivatkozom. Meg vagyok róla győződve hogy ha a burgonyát nem fog­lalták volna le és nem jött volna ki a rendelet, hogy Budapestre senki sem hozhat be burgo­nyát, akkor szépteoib erben Budapest lakossá­gának fele már ellátta volna magát burgonyá­val. (Ügy van!' Ügy van!) T. Ház! Azt mondják, hogy amint készül valaminek a zár alá vétele, ezt a vásárcsarnoki kofák már előre tudják és suttogják, tessék vásárolni, mert nem lesz. A spekulánsoknak nines igazuk: a kormánynak kötelessége min­den terményre vigyázni, hogy ne tűnjön el és ne legyen a feketepiac martaléka, de az én meggyőződésem az, hogy ha egy terményből felesleg van, akkor az önmagának árát szabá­lyozza. Csák egy cikkre hivatkozom, amelyet nem vettek zár alá s amelyből simán ment az ellátás és még a szegény emberek ellátása te­kintetében is nagy segítséget jelentett: a külön­böző gyümölcsökre és különösen az almára. Ebből is volt az idén meglehetős felesleg és mindenütt lehetett almát kapni, még m-a is le­het, ami annál is fonto&abb, mert ez fontos népélelmezési cikk. A burgonyával ugyanezt meg lehetett volna tenni. Ezért arra kérem a kormányt, ne arra törekedjék, hogy minden terményt zár alá vegyen: éppen csak azt fog­lalja le, amire feltétlenül szükség van. Hangsúlyoztam az előbb a közellátás szer­vezése terén az előrelátás fontosságát. Hivatko­zom most egy körülményre. Azt hiszem, még idejében ajánlom a közellátásügyi kormány figyelmébe. A zsírellátást a bérhizlalásokkal, ahogyan én meg tudom állapítani, meglehető­sen jóll szervezték meg az idén, sőt olyan arányban történnek bérhizlalások •—lehet, hogy tévedek, de a- hozzám befutott jelentésekből ezt látom, — hogy nemcsak Budapest vezetősége gondoskodott dicséretreméltó szorgalommal és előrelátással iái hizlalásról, hanem a többi váró* sok, sőt a nagyközségek is végeztetnek bérhiz­lalásokat. Egy körülményre kell utalnom ezzel 'kapcsolatbani, amiből talán nem lesz nagy baj, de mindenesetre káros következmények lehet­nek, ha a kormány idejében nem gondoskodik ezeknek elhárításáról 1 . Nagy községek fordultak már hozam, amelyeknek hitelszövetkezetük út­ján adtunk hízlalási hiteleket, azzal, hogy uram, a községben a hentesek panaszkodnak, hogy ha megkapják: a sertéseket, melyeik egy­szerre híznak be, le tudják a zsírt olvasztani, de mit csináljanak a hússal? Arra gondoltunk, hogy a húst fel lehet küldeni Budapestre hűtő­házaikba^ de azt hallom, hogy a- hűtőházak meg­lehetŐisien télé vámnak. (Gróf Jankovich-Bésán Endre: Azért vannak hústalan niappk!) A má­sik megoldás az, hogy amit lehet, füstre kell tenni és fel kell füstölni. Kern keresem most a, megoldás módját, ez a közellátásügyi kormány dolga, estaik ,azt mondom, valóiban vigyázni kell, hogy e tekintetben valami kárba nei vesszen és a másik irányban ne történjék valami hiba. A községeket éa a városokat mindenesetre se­gíteni kell, hogy a zsírellátás, továbbá a húsel­látás terén ne történjék valami szervezetlenség. T. Ház! A fekete piac csökkentése kétségte­lenül súlyos állami felada,t ési a magángazda­ságnak isi feladata. Fekete piac minden háború­ban volt, van és lesz, ez egészen bizonyos. Van ott is, ahol falmák állítják a fekete piac tényev­zőit, van ott í&, ahol lazán fogják fel a fekete piac kezelését, d© egészem bizonyos», hogy minél kevesebb termény vaim zár alá véve és hia csak azok ,a termények vannak zár. alá véve, ame­lyek fontos közszükségleti cikkek és azokat szi­gorúan ellenőrzi a kormány, ott a fekete piac korlátozottabb. Más részről, ahol az ellátás», aj fogyasztás, az elosztás meg van szervezve, ott a fekete piacot konkurrenciáv ( a|l lehet csökken­teni. Nagyon helytelen dolog ßz, ha akasztófá­val fenyegetőzünk, mert a túlzott fenyegetőzés nem fenyegetés, ha azonban, versenyt támasz­tunk a fekete piacnak, ezzel mindenesetre csök­kenteni tudjuk. Hivatkozom arra* hogy az el­múlt hetekben Budapesten baíromfi dolgában nem volt baj, sőt a baromfi árak még a magán­közvetítőknél is csökkentek. Mi ennek a magya­rázata 1 ? Az, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a községi üzem összefogtak: kellő időben gon­doskodtak meglehetős készletek gyűjtéséről és adott pillanatban ellátták a piacot, úgy, hogy a piacon a magánközvetítő spekuláció is kény­telen volt deferálni. Ha pedig a magánspekulá­ció abban reménykedik, hogy majd karácsony­kor hiány lesz, ebben is tévedni fog, mert újabb rohamra mennek a szövetkezetek és a községi üzem a fekete piac ellen, hia pedig karácsony­kor és újévkor letörik a fekete piacot, akkor azt hiszem, a jövőben sem lesz e tekintetben különösebb próbálkozás. T. Ház! Az újabb köizjellátásügyi kor­mányzati intézkedések szerint meg kellelne (könnyíteni, illetve meg kellene engedni a nagyvárosok kültelkein, sőt a villanegyedek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom