Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-77
Az országgyűlés felsőházának 77. ülése 1942. évi december hó 15-én, kedden. 241 emelni. Ezt az, észrevételét a kormiánybiztosságnalk nem hallgatták meg, a földmívelésülgyi kormány tehát arra hivatkozott, hogy innen van a baj. Ha a fuvar megkönnyítése megtörtént volna, akkor a fuvar drágasága sem következett volna be. Áttérve a közellátásra, meg kell állapítanom, hogy itt már kezdettől fogva hibás alapelvből indultaink el, amelyen azonban még mindig lehet segíteni. Amíg az első világháborúban az volt az elgondolás, hogy az ellátatlanok szálmát csökkenteni kell, most a közellátási politikának ez a vezérelve: az ellátatlanok számát minél inkább növelni. A kormány ezt az alapelvet azzal indokolta, hogy jobban lehet ellenőrizni a feketepiacot, ha mindenki közellátásban részesül. Ezt két éven keresztül próbáltuk és azt láttuk, hogy a dolog nem sikerült. Amikor pedig ugyanerről a helyről a múlt évben arra kértem a közellátási kormányt, tegye lehetővé az önellátást a különböző intézetek, intézmények, minisztériumok és vállalatok alkalmazottali részére, hogy legalább a nagy városok közellátását megkönnyítsük, a pénzügyminiszter úr, mint gazdasági csúcsminiszter helyeselte ezt a gondolatot, azonban a múlt esztendőben ezt még nem tudtuk keresztülvinni. Elismeréssel szólok arról, hogy az új közellátásügyi miniszter úr, aki kétségtelenül erős logikával és nagy áldozatkészséggel dolgozik, rögtön átlátta ennek a gondolatnak helyességét és a beszerzési csoportok megalakulását nemcsak megengedte, hanem elő is mozdítja. Erre sokan •azt mondják, hogy már késő, én azonban azt mondom, nem tudjuk, meddig tart a háború, tehát még mindig nines elveszve az idő, ha most biztosítjuk á beszerzési csoportok működésének lehetőségét. A másik vonalon az ellátatlanok számát növeljük, ha mindient lefoglalunk minden terményből. Azt hiszem, ha a kormány nem foglal le olyan terményeket, amelyből termésfelesleg van, ezzel nagyon megkönnyíti a közellátást. Csak a burgonyára hivatkozom. Meg vagyok róla győződve hogy ha a burgonyát nem foglalták volna le és nem jött volna ki a rendelet, hogy Budapestre senki sem hozhat be burgonyát, akkor szépteoib erben Budapest lakosságának fele már ellátta volna magát burgonyával. (Ügy van!' Ügy van!) T. Ház! Azt mondják, hogy amint készül valaminek a zár alá vétele, ezt a vásárcsarnoki kofák már előre tudják és suttogják, tessék vásárolni, mert nem lesz. A spekulánsoknak nines igazuk: a kormánynak kötelessége minden terményre vigyázni, hogy ne tűnjön el és ne legyen a feketepiac martaléka, de az én meggyőződésem az, hogy ha egy terményből felesleg van, akkor az önmagának árát szabályozza. Csák egy cikkre hivatkozom, amelyet nem vettek zár alá s amelyből simán ment az ellátás és még a szegény emberek ellátása tekintetében is nagy segítséget jelentett: a különböző gyümölcsökre és különösen az almára. Ebből is volt az idén meglehetős felesleg és mindenütt lehetett almát kapni, még m-a is lehet, ami annál is fonto&abb, mert ez fontos népélelmezési cikk. A burgonyával ugyanezt meg lehetett volna tenni. Ezért arra kérem a kormányt, ne arra törekedjék, hogy minden terményt zár alá vegyen: éppen csak azt foglalja le, amire feltétlenül szükség van. Hangsúlyoztam az előbb a közellátás szervezése terén az előrelátás fontosságát. Hivatkozom most egy körülményre. Azt hiszem, még idejében ajánlom a közellátásügyi kormány figyelmébe. A zsírellátást a bérhizlalásokkal, ahogyan én meg tudom állapítani, meglehetősen jóll szervezték meg az idén, sőt olyan arányban történnek bérhizlalások •—lehet, hogy tévedek, de a- hozzám befutott jelentésekből ezt látom, — hogy nemcsak Budapest vezetősége gondoskodott dicséretreméltó szorgalommal és előrelátással iái hizlalásról, hanem a többi váró* sok, sőt a nagyközségek is végeztetnek bérhizlalásokat. Egy körülményre kell utalnom ezzel 'kapcsolatbani, amiből talán nem lesz nagy baj, de mindenesetre káros következmények lehetnek, ha a kormány idejében nem gondoskodik ezeknek elhárításáról 1 . Nagy községek fordultak már hozam, amelyeknek hitelszövetkezetük útján adtunk hízlalási hiteleket, azzal, hogy uram, a községben a hentesek panaszkodnak, hogy ha megkapják: a sertéseket, melyeik egyszerre híznak be, le tudják a zsírt olvasztani, de mit csináljanak a hússal? Arra gondoltunk, hogy a húst fel lehet küldeni Budapestre hűtőházaikba^ de azt hallom, hogy a- hűtőházak meglehetŐisien télé vámnak. (Gróf Jankovich-Bésán Endre: Azért vannak hústalan niappk!) A másik megoldás az, hogy amit lehet, füstre kell tenni és fel kell füstölni. Kern keresem most a, megoldás módját, ez a közellátásügyi kormány dolga, estaik ,azt mondom, valóiban vigyázni kell, hogy e tekintetben valami kárba nei vesszen és a másik irányban ne történjék valami hiba. A községeket éa a városokat mindenesetre segíteni kell, hogy a zsírellátás, továbbá a húsellátás terén ne történjék valami szervezetlenség. T. Ház! A fekete piac csökkentése kétségtelenül súlyos állami felada,t ési a magángazdaságnak isi feladata. Fekete piac minden háborúban volt, van és lesz, ez egészen bizonyos. Van ott is, ahol falmák állítják a fekete piac tényevzőit, van ott í&, ahol lazán fogják fel a fekete piac kezelését, d© egészem bizonyos», hogy minél kevesebb termény vaim zár alá véve és hia csak azok ,a termények vannak zár. alá véve, amelyek fontos közszükségleti cikkek és azokat szigorúan ellenőrzi a kormány, ott a fekete piac korlátozottabb. Más részről, ahol az ellátás», aj fogyasztás, az elosztás meg van szervezve, ott a fekete piacot konkurrenciáv ( a|l lehet csökkenteni. Nagyon helytelen dolog ßz, ha akasztófával fenyegetőzünk, mert a túlzott fenyegetőzés nem fenyegetés, ha azonban, versenyt támasztunk a fekete piacnak, ezzel mindenesetre csökkenteni tudjuk. Hivatkozom arra* hogy az elmúlt hetekben Budapesten baíromfi dolgában nem volt baj, sőt a baromfi árak még a magánközvetítőknél is csökkentek. Mi ennek a magyarázata 1 ? Az, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a községi üzem összefogtak: kellő időben gondoskodtak meglehetős készletek gyűjtéséről és adott pillanatban ellátták a piacot, úgy, hogy a piacon a magánközvetítő spekuláció is kénytelen volt deferálni. Ha pedig a magánspekuláció abban reménykedik, hogy majd karácsonykor hiány lesz, ebben is tévedni fog, mert újabb rohamra mennek a szövetkezetek és a községi üzem a fekete piac ellen, hia pedig karácsonykor és újévkor letörik a fekete piacot, akkor azt hiszem, a jövőben sem lesz e tekintetben különösebb próbálkozás. T. Ház! Az újabb köizjellátásügyi kormányzati intézkedések szerint meg kellelne (könnyíteni, illetve meg kellene engedni a nagyvárosok kültelkein, sőt a villanegyedek-